Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)
2001 / 3-4. szám - Rózsa Huba: A pátriárkák történetisége a modern biblikus kutatás tükrében II.
azokat az elemeket, amelyek összefüggenek az autark család életformájával, és eltérnek a mózesi jahvizmustól. Ezek egymás mellé helyezve egy összefüggő rendszer körvonalait mutatják, amelyet azonban C. Westemann mélyebben már nem elemzett. Geneziskommentárjában ez irányba tett megállapításait majd R. W. L. Moberly22 és A. Pagolu* 22 23 dolgozza ki. A. Alt és C. Westermann megközelítésében közös elem, hogy a Gén 12-50 fejezetekben a pátriárkái hagyomány legősibb rétegében keresik azokat az elemeket, amelyek politikai és társadalmi szempontból az Izrael, ill. vallási szempontból a mózesi jahviz- mus előtti idő tanúi. Mint láttuk, a kutatók egy tekintélyes része kétségbe vonja azt a lehetőséget, hogy a Gén 12-50 elbeszéléseinek jelenlegi formájában szétválaszthatok lennének a korábbi és későbbi elemek, vagy legalábbis tartózkodók ebben a kérdésben. Részben abból a tényből indulnak ki, hogy pátriárkák történeteit folyamatosan újra beszélték, s ennek során oly mértékben bekerültek a későbbi politikai és társadalmi viszonyok, valamint a mózesi jahvizmus összefüggésébe, hogy a megkülönböztetés ma már lehetetlen (lásd pl. /. Van Sefers24, H. M. Wahl25 26, óvatosabb megfogalmazásban E. Blum2h, I. Fischer27). Ugyanakkor, mint már láttuk, többen azt az álláspontot képviselik, hogy az elbeszélések a pátriárkák vallását és annak nemzetségi-családi szociológiai hátterét leíró részei vagy elemei valójában nem Izrael őseinek, a pátriárkáknak világát, hanem a Deute- ronomiumot megelőző jahvizmus vallási környezetét tükrözik, társadalmi viszonyaival együtt. A bibliai hagyomány a Kr. e. 7. és 6. századból eredő szövegeiben számos -párhuzam található, amelyekben egy családközpontú vallásforma megnyilvánulásai találhatók. Mindez arra utal, hogy ebben a korban Izraelben a hivatalos, nyilvános kultikus vallásgyakorlaton hely, a szent idő, a szent személyek és az ezektől elválaszthatatlan szent cselekmény. /V pátriárkák istentisztelete összefügg a vándorló család életmódjával, amelytől a kultusz nincs elkülönítve. Hiányzik az elkülönített szent hely. Ahol éppen tartózkodnak a pátriárkák, ott végeznek istentiszteleti cselekményeket. Nyoma sincs a letelepedett lakosság kultikus gyakorlatával ösz- szefüggő formáknak: a templom a lakóhely közepén, mint a kultusz helye, a kultikus eszközök. A szent kövek, a fák eredete letelepedés előtti, így - bár a nagykultuszokhoz is hozzátartoznak - ezek megtalálhatók a pátriárkáknál is (Gén 31,45.51; 28,18.22; 13,18). Hiányzik a szent idő, vagyis az ünnepek rendje. Hiányoznak a szent személyek. A pátriárkáknál nincs pap, szerepét a családfő tölti be. Ő mutat be áldozatot (Ábrahám, Izsák, Jákob), ő ad áldást (pl. Izsák megáldja Jákobot). A pátriárka Isten szavának közvetlen befogadója, ő kap ígéreteket, utasításokat, anélkül azonban, hogy kultuszközlő vagy az isteni ige hirdetője, hagyományozója lenne. Nincs jele az áldozat rituáléjának. A pátriárkái történetek közük, hogy a pátriárkák áldozatot mutattak be. Valószínűleg csak egyszerű véresáldozatot (zebach), a pászka típusát, amely a pásztorok legelőváltásával függött össze. Az áldozatot valamivel részletesebben a Gén 22. fejezete írja le (Gén 22,9.13). Adott esetben áldozati lakoma követte (Gén 31,54) (WESTERMANN, C, Genesis Kapitel 12-36, (BK/2), Neukirchen-Vluyn, 1981, 122-125. old.). 22 MOBERLY, R. W. L., The Old Testament of the Old Testament. Patriarchal Narratives and Mosaic Yahwism, Minneapolis 1992; Genesis 12-50, (Old Testament Guides) Sheffield, 1992. 23 PAGOLU, A., The Religion of the Patriarchs (JSOT'S 277), Sheffield, 1998. 24 VAN SETERS, ]., ]. Van Sefers: Abraham in History and Tradition, New Haven/London, 1975, 5-122. old. 25 WAHL, H. M., Die Erzeltern Israels. Feministisch-theologische Studien zu Genesis 12-36, (BZAW 222) Berlin- New York, 1994,288. old. 26 BLUM, E., Die Komposition der Vätergeschichte, WMANT 57, Neukirchen-Vluyn, 1984, 491-504. old. 27 FISCHER, I., Die Erzeltern Israels. Feministisch-theologische Studien zu Genesis 12-36, (BZAW 222) Berlin- New York, 1994,111-116. old. 63
