Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)
2001 / 3-4. szám - Rózsa Huba: A pátriárkák történetisége a modern biblikus kutatás tükrében II.
giailag megkülönböztethető társadalmi hátterét keresi. A pátriárkák világa a félnomád nemzetség és család, és minden ennek keretében lejátszódó esemény, pl. a házasság, a születés, a halál és temetés az élet teljességeként jelenik meg. Az autark család világa az emberi együttélés teljessége, és azonos a nyilvánossággal, az egész világgal. Ezért C. Westermann az elbeszéléseknek azokra az elemeire összpontosítja figyelmét, amelyekben a család vagy a nemzetség nem egy nagyobb közösség része (nem érvényesülnek a politikai organizáció nyomai, nincs utalás sem a törzsi szervezetre, sem az állam intézményére), hanem független szociológiai egység (a pátriárkák családi életformáját bővebben lásd A Genezis elbeszélései és a kortörténet résznél). Másrészt, C. Westermann a pátriárkák vallásának tekintetében szintén azokat az elemeket keresi, amelyek a pátriárkái család létformájával függenek össze és különböznek Izrael kultuszától, a kultusz testületi formáitól. Ebben a törekvésébenben túlmutat A. Alt módszerén, aki az „atyák Istene" karakterisztikus elnevezésből és azok vallástörténeti párhuzamaiból kiindulva keresi a pátriárkák vallásának mibenlétét és jellegzetességeit. C. Westermann a téma tudományos vizsgálatának tapasztalatai alapján úgy véli, hogy a pátriárkák vallásának kérdése nem oldható meg addig, amíg a kutatás a Genezisben használt isten-nevekre és jelzőkre, ill. azok jelentésére koncentrál. Szerinte szélesebb alapra kell helyezni azt, kiterjesztve a pátriárkái vallás különleges vonásaira és különböző vallási-kultikus formáira. Ebből a megfontolásból kiindulva a bibliai elbeszélések alapján összefoglalta a pátriárkák vallásának a mózesi jahvizmustól megkülönböztető karakterisztikumait21. Kimutatja 21 Az. „atyák Istenének" tisztelete sajátos vallási típust képvisel, és a név használatának csak a család struktúrájú közösségben van értelme és jelentősége. Ez azt jelenti, hogy az „atya Istenének" a szerepe a család-szerkezetű közösségben ugyanaz, mint később „Izrael Istenének" a politikai struktúrákkal rendelkező nemzet közösségében. Az „atya Istene" tiszteletének jellegzetességei: a. ) A pátriárkák vallásának döntő eleme - vallási intézmények hiányában - a személyes listenkapcsolat. 1° Az „atya Istenének" tisztelete vándorló embercsoporthoz, családhoz, nemzetséghez kapcsolódik. Isten a család ősének nyilatkoztatta ki magát, parancsokat, utasításokat és ígéreteket ad neki, amelyeket az ős elfogad. Az atya Istene és az ős, illetve a család valameny- nyi tagja között szoros kapcsolat áll fenn. Mindazok, akik elfogadják a család ősétől eredő tiszteletet, az ős rokonának tekintik magukat. Az „atya Istene" nomád Isten, együtt vándorol tisztelőivel, óvja és védi a családot. O dönti el, mikor és hova vándoroljanak. A hétköznapi életben védi pártfogoltjait és rendezi ügyeiket. Lásd a pátriárkái történeteket: Isten ad utasítást a pátriárkáknak a vándorlás idejére és irányára, oltalmazza őket utaikon. - 2° Az „atya Istene" iránti helyes alapmagatartás az engedelmesség és a bizalom. Ez megnyilvánul az isteni utasítások követésében és az ígéretekben való feltétlen hitben.. - 3° A pátriárkák vallásában hiányzik a bűn, a büntetés és a kiengesztelődés (így a Gén 12-36-ban, de másként van a József-novellá- ban). A kivonulással és a Sinai kinyilatkoztatással kezdődő JHWH-hitben Izrael és JHWH kapcsolatát már végigkíséri ez a távlat. - 4° Az „atyák Istenének" tiszteletében döntő elem az ősnek adott isteni ígéret(ek), a legfontosabb az utód és a föld ígérete. Hiányzik viszont az ígéretek ellentéte, az ígéretek elvesztése mint büntetés. Míg a JHWH-hit lényeges eleme az ítélethirdetés (azaz a kilátásba helyezett büntetés hűtlenség esetén), addig a pátriárkák történetében mindez hiányzik. - 5° A pátriárkák kívül állnak a kor nagy történeti eseményein. Életformájuk vallásukra is rányomja bélyegét. Az „atyák Istenének" pártfogása nincs kapcsolatban politikai eseményekkel, hanem a pátriárkák békés gyarapodását segíti. Istenük nem a pogányo- kat megítélő és népe harcait vezető Isten. b. ) Kultikus formák a pátriárkái elbeszélésekben: 1° Az „atyák Istenének" tiszteletéből hiányzik a szakrális elkülönítettség és a szakrális nyelv. A teremtményektől elkülönített szentség mint Isten tulajdonsága, ismeretlen. - 2° A pátriárkák történetében a kultusz eltér a nagykultúrák vallásából ismert kultusztól, amely ott a hétköznapi élettől elhatárolt terület. Jellemzői a szent 62
