Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)

2001 / 3-4. szám - Rózsa Huba: A pátriárkák történetisége a modern biblikus kutatás tükrében II.

giailag megkülönböztethető társadalmi hátterét keresi. A pátriárkák világa a félnomád nemzetség és család, és minden ennek keretében lejátszódó esemény, pl. a házasság, a születés, a halál és temetés az élet teljességeként jelenik meg. Az autark család világa az emberi együttélés teljessége, és azonos a nyilvánossággal, az egész világgal. Ezért C. Westermann az elbeszéléseknek azokra az elemeire összpontosítja figyelmét, amelyek­ben a család vagy a nemzetség nem egy nagyobb közösség része (nem érvényesülnek a politikai organizáció nyomai, nincs utalás sem a törzsi szervezetre, sem az állam intéz­ményére), hanem független szociológiai egység (a pátriárkák családi életformáját bő­vebben lásd A Genezis elbeszélései és a kortörténet résznél). Másrészt, C. Westermann a pátriárkák vallásának tekintetében szintén azokat az elemeket ke­resi, amelyek a pátriárkái család létformájával függenek össze és különböznek Izrael kultuszától, a kultusz testületi formáitól. Ebben a törekvésébenben túlmutat A. Alt módszerén, aki az „atyák Istene" karakterisztikus elnevezésből és azok vallástörténeti párhuzamaiból kiin­dulva keresi a pátriárkák vallásának mibenlétét és jellegzetességeit. C. Westermann a té­ma tudományos vizsgálatának tapasztalatai alapján úgy véli, hogy a pátriárkák vallásá­nak kérdése nem oldható meg addig, amíg a kutatás a Genezisben használt isten-ne­vekre és jelzőkre, ill. azok jelentésére koncentrál. Szerinte szélesebb alapra kell helyez­ni azt, kiterjesztve a pátriárkái vallás különleges vonásaira és különböző vallási-kultikus formáira. Ebből a megfontolásból kiindulva a bibliai elbeszélések alapján összefoglalta a pátriárkák vallásának a mózesi jahvizmustól megkülönböztető karakterisztikumait21. Kimutatja 21 Az. „atyák Istenének" tisztelete sajátos vallási típust képvisel, és a név használatának csak a család struktú­rájú közösségben van értelme és jelentősége. Ez azt jelenti, hogy az „atya Istenének" a szerepe a család-szer­kezetű közösségben ugyanaz, mint később „Izrael Istenének" a politikai struktúrákkal rendelkező nemzet közösségében. Az „atya Istene" tiszteletének jellegzetességei: a. ) A pátriárkák vallásának döntő eleme - vallási intézmények hiányában - a személyes listen­kapcsolat. 1° Az „atya Istenének" tisztelete vándorló embercsoporthoz, családhoz, nemzetség­hez kapcsolódik. Isten a család ősének nyilatkoztatta ki magát, parancsokat, utasításokat és ígéreteket ad neki, amelyeket az ős elfogad. Az atya Istene és az ős, illetve a család valameny- nyi tagja között szoros kapcsolat áll fenn. Mindazok, akik elfogadják a család ősétől eredő tisz­teletet, az ős rokonának tekintik magukat. Az „atya Istene" nomád Isten, együtt vándorol tisz­telőivel, óvja és védi a családot. O dönti el, mikor és hova vándoroljanak. A hétköznapi életben védi pártfogoltjait és rendezi ügyeiket. Lásd a pátriárkái történeteket: Isten ad utasítást a pátri­árkáknak a vándorlás idejére és irányára, oltalmazza őket utaikon. - 2° Az „atya Istene" irán­ti helyes alapmagatartás az engedelmesség és a bizalom. Ez megnyilvánul az isteni utasítások követésében és az ígéretekben való feltétlen hitben.. - 3° A pátriárkák vallásában hiányzik a bűn, a büntetés és a kiengesztelődés (így a Gén 12-36-ban, de másként van a József-novellá- ban). A kivonulással és a Sinai kinyilatkoztatással kezdődő JHWH-hitben Izrael és JHWH kap­csolatát már végigkíséri ez a távlat. - 4° Az „atyák Istenének" tiszteletében döntő elem az ős­nek adott isteni ígéret(ek), a legfontosabb az utód és a föld ígérete. Hiányzik viszont az ígére­tek ellentéte, az ígéretek elvesztése mint büntetés. Míg a JHWH-hit lényeges eleme az ítélethir­detés (azaz a kilátásba helyezett büntetés hűtlenség esetén), addig a pátriárkák történetében mindez hiányzik. - 5° A pátriárkák kívül állnak a kor nagy történeti eseményein. Életformá­juk vallásukra is rányomja bélyegét. Az „atyák Istenének" pártfogása nincs kapcsolatban po­litikai eseményekkel, hanem a pátriárkák békés gyarapodását segíti. Istenük nem a pogányo- kat megítélő és népe harcait vezető Isten. b. ) Kultikus formák a pátriárkái elbeszélésekben: 1° Az „atyák Istenének" tiszteletéből hiányzik a szakrális elkülönítettség és a szakrális nyelv. A teremtményektől elkülönített szentség mint Is­ten tulajdonsága, ismeretlen. - 2° A pátriárkák történetében a kultusz eltér a nagykultúrák vallásából ismert kultusztól, amely ott a hétköznapi élettől elhatárolt terület. Jellemzői a szent 62

Next

/
Thumbnails
Contents