Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)
2001 / 3-4. szám - Rózsa Huba: A pátriárkák történetisége a modern biblikus kutatás tükrében II.
fűztek, amelyek az atyákról szólnak, de a személyükhöz való kapcsolódásuk inkább közvetett. A pátriárkái hagyomány mint egység a Gén 12-50 fejezetekben összetett valóság. C. Westermann ezért a pátriárkái elbeszélések ősibb és későbbi elemeinek meghatározására és szétválasztására kritériumokat állított fel8, amelyeket a jelenlegi kutatás sem hagyhat figyelmen kívül. Alkalmazásukkal van lehetőségünk arra, hogy kapcsolatba kerüljünk a pátriárkák korával. A kritériumokkal kapcsolatban azonban megjegyzi: teljes biztonsággal sohasem leszünk képesek megállapítani, hogy a Gén 12-50 szövegeiből, melyek származhatnak a pátriárkák idejéből, vagy a később keletkezett szövegekben melyek a pátriárkái korba visszavezethető elemek. Ugyanakkor teljesen biztosak lehetünk annak vitathatatlan lehetőségében is, hogy a Gén 12-50-ből szövegek, elbeszélések és motívumok visszamennek a pátriárkák idejére9. Azok a kutatók, akik a pátriárkái hagyomány kialakulását a korakirályság idejére vezetik vissza, C. Westermann álláspontjától a következőkben térnek el: a szájhagyománynak nem tulajdonítanak jelentőséget a hagyomány kialakulásában, vagy legalábbis nem keresik azt; - a korakirályság idejében a hagyományképződés elindulását későbbi idő8 WESTERMANN C, a következő kritériumokat állította fel: a) A pátriárkái történetekben az önálló elbeszélés az elsődleges, az elbeszélések közti összefüggés másodlagos. A történetek kompozíciója a hagyományfolyamat végső állomása, már a Jahvistánál megtalálható. Az összefüggés nem historikus, és nem is biografikus, hanem hagyománytörténeti fokozat azon az úton, amelyen az önálló elbeszélések pátriárkái történetté mint egésszé egybenőttek. Hozzá tartoznak az összefüggést megteremtő szövegelemek, mint bevezetés, átvezetés, záradék. - b) Mint a Papi-írás igazolja, a pátriárkái történetek átdolgozásának folyamata egészen a fogságig tartott, ami azt jelenti, hogy a Jahvistát (és az Elohistát) is további részletekkel bővíthették. - c) Biztosan a hagyományfolyamat késői szakaszához tartoznak a terjedelmesen felépített elbeszélések, pl. József története (Gén 37-50), Rebekka megkérése (Gén 24), Jákob és Ézsau (Gén 25,19-34; 27; 32-33), Jákob és Lábán (Gén 29-31) elbeszélések. Kérdés azonban, hogy az ezekben található önálló elbeszélések szintén a későbbi fokozathoz tartoznak-e. - d) Viszonylag későbbiek a kifejezett teológiai érdeklődést tanúsító elbeszélések, pl. a Gén 15,1-6. Szintén viszonylag késői állapothoz tartoznak az Izrael népére és az országra célzó ígéretek, pl. Gén 15,18-21. - e) Viszonylag korábbiak, de nem a pátriárkái kor szakaszához tartoznak azok a részletek, amelyek a törzsek életére vonatkoznak, és azok az elbeszélések, a letelepedettek intézményeiről vagy a Kánaánban lévő szentélyekről van szó. - f) Az ősi pátriárkái tradícióhoz tartoznak azok az elbeszélések, amelyekből hiányoznak a későbbi állapotra utaló elemek. Ezek eredete a pátriárkái kor. Csak azokat az elbeszéléseket eredeztethetjük ebből az időből, amelyekben a letelepedés, a politikai szervezettség, sőt még a törzsi szervezettség előtti életkörülmények tükröződnek. Továbbá azokat az elbeszéléseket, amelyek a félnomádok életmódját feltételezik, tisztán családi társadalmi struktúrát, amelynek középpontjában a családi események állnak, vagy amelyekben kis félnomád csoport életéről és megélhetéséről van szó. - g) Az ősi pátriárkái hagyományhoz tartozó elbeszélések esetében azt is figyelembe kell venni, hogy a hagyományfolyamat során ezeket átdolgozták, és a későbbi kor motívumait, vagy más szempontjait hozzáfűzték. Pl. a Gén 22. fejezetében Izsák feláldozása: az elbeszélés magva ősi, de későbbi átdolgozásban maradt fenn, vagy a pátriárkái korból eredő isteni ígéretek utólagos átdolgozása (Genesis Kapitel 22-36, (BK/2), Neukirchen-Vluyn, 1981,23-25 old.). 9 „Volle Sicherheit werden wir in der Frage, welche Texte in Gen 12-50 aus der Väterzeit stammen können, und welche Spuren in später entstandenen Texten bis in die Väterzeit zurückreichen können, nie erreichen ....Es kann aber völlig sicher gelten, dass die Möglichkeit des Hinaufreichens von Texten, E rzählungen, Motiven aus Gen 12-50 bis in die Väterzeit nicht bestritten werden kann." WESTERMANN, C., Genesis 12-50, (BK/2) 25 old.; „...Abraham eine Einzelperson war, die zu einer noch nicht sicher bestimmten Zeit vor der Landnahme der israelitischen Stämme, und vor dem Auszug aus Aegypten wirklich gelebt hat. Diese Person Abraham hat den Anstoss zum Entstehen einer Abrahamtradition gegeben" (WESTERMANN, C, Genesis 12-50, (EdF 1975) Darmstadt, 1975, 35. old.----- 59 ==-----
