Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)
2001 / 3-4. szám - Rózsa Huba: A pátriárkák történetisége a modern biblikus kutatás tükrében II.
szakra (Kr. e. 8. század) helyezik mint C. Westermann (Kr. e. 10. század); - fenntartásokkal ítélik meg annak lehetőségét, hogy a Gén 12-50. fejezetek elbeszéléseinek szövegében megkülönböztethetőek lennének a pátriárkái korra visszamenő elemek10. E. Blum a pátriárkái elbeszélésekhez írt monográfiájában a hagyományképződés kezdetét a korakirályság idejére helyezi11. Elfogadja ugyan, hogy egyes hagyományelemek az állam előtti időbe mennek vissza12, valamint azt is, hogy a Genesis elbeszéléseiben kifejezésre jut Izrael kezdeteire, a még nem letelepedett csoportokra való történeti emlékezés, de elutasítja, hogy a jelenlegi szövegből bármiféle módon eljuthatnánk Izrael történetének kezdeteihez13. Véleménye szerint nem mutatható ki a Genezis Izrael orientált elbeszélései mögött egy ősibb, préizraelita hagyományréteg létezése, vagyis nem számolhatunk a pátriárkái hagyomány Izrael előtti hagyománytörténetének lehetőségével, s ezért annak sincs lehetősége, hogy eljussunk az „atyák korába". Ezzel kizárja A. Alt a pátriárkák vallásáról felállított tételét (a Genezis elbeszélésének van egy ősi rétege, amely a 2. évezred nomád nemzetségeinek vallását tükrözné), és C. Westermann családtörténetekre vonatkozó megállapítását (a Genezis elbeszéléseinek van egy ősi rétege, amely az Izrael előtti kor világát, a család kizárólagos távlatát, a pát- riárkai kort képviselné)14. I. Fischer monográfiája15 nem tér ki a pátriárkák történetének hagyománytörténeti és redakciótörténeti, sem pedig historicitási kérdésére, csupán a monográfia végén foglalja össze az erről alkotott álláspontját16. Megállapítja, hogy az írásbeliség előtt egyes elbeszélések szájhagyományban éltek. Az elbeszélések első írásbeli megfogalmazását a korakirályság idejére teszi, de mindenképen az északi királyság összeomlása előtt (Kr. e. 722). A Gén 12-37 fejezetek mai formáját, kisebb későbbi kiegészítésektől eltekintve, a papi szerző (P) ill. papi redaktor (Rp) alakította ki a fogság után. Ami a historicitást illeti, I. Fischer szerint a szövegek csak arra engednek következtetni, hogy az ókori Kelet kultúrkörében keletkeztek. Arra azonban nem, hogy a pátriárkák esetében történetileg megragadható személyekről és az ő személyes sorsukról van szó. A monográfiában tárgyalt személyeket, viszonyaikat, cselekedeteiket és sorsukat I. Fischer elsősorban az elbeszélések alakjainak tekinti, azt azonban hozzáteszi: nem zárható ki, hogy hátterükben történetileg megragadható személyek és események állnak. Profiljuk azonban, ha egyáltalán ez az egyes elbeszélésekben megmutatkozik, csak körvonalakban ismerhető fel17. 10 A pátriárkái hagyomány keletkezésével kapcsolatban érdemes megvizsgálni Ozeás könyvének 12,3-5. fejeztében a Jákob hagyományt (ebből a tekintetből feldolgozva lásd DE PURY. A., Osée 12 et ses implications pour le débrit adud sur le Pentateuque: Le Pentateuque, P Haudebert szerk., Lectio Divina 151, Paris 1992, 175-207 old.), amelyeknek csak akkor van értelme, ha a hallgatók ismerték a pátriárkái hagyományt. Az Oz 12. fejezet mindenesetre azt igazolja, hogy Izrael a Kr. e. VIII. században nemcsak, hogy ismerte a Jákob hagyományt, de úgy tekintette, mint saját eredethagyományát. 11 BLUM, E., Die Komposition der Vätergeschichte (WMANT 57), Neukirchen-Vluyn, 1984, 27.202-203.505, 22.. lábjegyzet 12 BLUM, E., Die Komposition der Vätergeschichte, 188.198. köv. 483. köv. old. 13 BLUM, E., Die Komposition der Vätergeschichte, 504. old. 14 BLUM, E., Die Komposition der Vätergeschichte, 491-504. old. 15 FISCHER, I., Die Erzeltern Israels. Feministisch-theologische Studien zu Genesis 12-36, (BZAW 222) Berlin- New York, 1994. 16 FISCHER, I., Die Erzeltern Israels, 338-374. old. 17 FISCHER, I., Die Erzeltern Israels, 111-116. old. 60
