Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)
2001 / 1-2. szám - Dolhai Lajos: Az Eucharisztia és a bűnbocsánat szentsége
Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy az Újszövetség három igazságot eléggé egyértelműen tanít: 1) az Eucharisztiának van bűi .bocsátó hatása, mert Jézus Krisztusban egyesít bennünket Istennel és az emberekkel (Mt 26,28); 2) az Eucharisztiához méltóan kell járulnunk: hinnünk kell abban, hogy az Eucharisztia valóban Krisztus teste; és hinnünk kell abban is, hogy az Eucharisztiát ünneplő Egyház is Krisztus teste, s ennek nemcsak az Eucharisztia megünneplésében, hanem a testvéri szeretetben is meg kell nyilvánulnia (vö.: korinthusiak lKor 11,27-34); 3) már az apostoli időkben, azokat, akik súlyos bűnt követtek el, kizárták az Eucharisztia megünnepléséből (2Kor 2,8). 2. A LITURGIKUS ÉS PATRISZTIKUS HAGYOMÁNY A dogmatörténeti kutatások feltárták a bűnbánat szentségének rendkívül változatos fejlődését, és kimutatták, hogy a „gyónás" a bűnbánati fegyelem egyik változata csupán.15 A bűnös, de bűnbánó keresztény sokféle módon részesülhetett Isten irgalmában, és nyerhette el bűnei bocsánatát. A liturgikus szövegek és az egyházatyák írásai arról tanúskodnak, hogy az Eucharisztia megünneplésének van bűnbocsátó hatása.16 A szentmise az Istennel való kiengesztelődés sajátos, megismételt megünneplése. Erre utalnak kiemelten az átváltoztatás szavai (vö.: 1. pont: az Újszövetség tanítása), de a szentmise egyéb részeiben is kifejezésre jut a kiengesztelődés és bűnbocsánat gondolatad7 Vannak olyan, az egyház által jóváhagyott liturgikus cselekmények, amelyek megfelelő bűnbánat esetén eltörlik bocsánatos bűneinket. A IX. századtól kezdődően megjelentek a szentmisében a bűnbánati cselekmény elemei.18 Ekkor vezették be a szentmisébe az ún. apológiákat, amikor a pap az oltár lépcsőjénél mondott imádságokban fejezte ki bűnbánatát. Megtalálható még az V Pius féle misekönyvben is. A jelenlegi mise Confiteor-ja csak emlékeztet az apológiák, hosszú, hangsúlyozottabb bűnbánatára.19 A „Confiteor", a hozzákapcsolódó „Misereatur" kezdetű imával a XI. század második felében jelent meg a misében: az V. Pius féle liturgiában a pap, a jelenleg pedig az egész közösség bűnvallomása. Régebben „közgyónás"-nak is nevezték. Nyilvánvaló, hogy ez liturgikus cselekmény, csak szentelmény20, nem helyettesíti a bűnbánat szentségét: egyszerű megval- lása annak, hogy bűnösök vagyunk, és reméljük, hogy Isten irgalmából megtisztulhatunk. A mise kezdetén nemcsak a „Confiteor", hanem a „Kyrie eleison" segítségével is Isten irgalmát kérjük. Ez is evangéliumi eredetű imádság: a jerikói vak szavaival kérjük az Urat, hogy testi-lelki betegségeinkből és bűneinktől szabadítson meg minket. Az evangélium olvasása után, amikor a pap megcsókolja a könyvet, csendben ezt mondja: „Az evangélium tanítása legyen bűneink bocsánatára!". Áldozás előtt több mozzanat is emlékeztet a tisztulás valóságára. Régebben a Miatyánkot áldozási előkészületnek te15 VOGEL, C, 11 peccatore c la penitenza nella Chiesa, (ford.) Torino 1975,170. 16 Vö.: 1 sacramenti. Teológia e storia della celebrazione (Anamnesis 3/1), Marietti, Roma 1986, 153-188. 17 Vö. FALSINI R., Penitenza ed Eucaristia: atteggiamenti penitenziali nella messa, in: Riv. Pastorale liturgiái 5 (1968) 458-465. 18 JUNGMANN, ]., A szentmise, Prugg Verlag, Becs 1977,161-162. 19 SÜVEGES D., Fejezetek a lelkiség történetéből, Pannonhalma 1993, 85. 20 Lásd NOCENT, A., L'atto penitenziale dei nuovo Ordo Missae: sacramento o sacramentale?, in Quadernmi di Rivista Liturgica n. 12, LDC Torino 1969,185-207. 15
