Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)
2001 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Tekintély és ész
(vagy: De Coena Domini) - valójában három Rescriptum contra Lanfrannum - Lanfrancus ellen intézett írás. Több zsinaton igazolnia kellett álláspontját. 1050-ben kiközösítették egy római zsinaton, és Vercelliben eretneknek nyilvánították. (Montclos 1,325: „excommunié", „est déclaré hérétique" - Másként Hödl 2,70: „fortan als Häretiker galt, obgleich niemals als solcher verurteilt wurde" - „noha mindig eretneknek tartották, mint olyant, soha nem ítélték el"). Aversai Guitmond (11095 körül) véleménye szerint Berengár álláspontja és magatartása a Lanfrancus által vezetett konkurrens bec-i iskola iránt táplált féltékenység eredménye. Lanfrancus6 1010 körül született Paviában. Bolognában jogot tanult, majd szülővárosában mint ügyvéd és a jogtudomány tanítója működött. Hamarosan a szabad művészetek tanulmányozásának szentelte magát. Egy franciaországi útján Avranches-ben iskolát alapított számos hallgatóval. Majd belépett a normandiai Bee apátságba, ahol iskolavezető lett. 1070-ben canterbury érsek lett, valószínűleg Hódító Vilmos kezdeményezésére, aki az angliai egyházat normandiai mintára, és „normandiai" emberekkel akarta megszervezni. Berengár ellen írt levele „Liber de corpore et sanguine Domini adversus Beren- garium Turonensem" mellett kommentárokat írt Szent Pál leveleihez, valamint Szent Ágoston De civitate Dei és Nagy Szent Gergely Jóbról szóló fejtegetéseihez. 1089-ben halt meg. Legkiválóbb tanítványa Canterbury Szent Anzelm volt, aki őt később az érseki székben is követte. A vita háttere - „közege" Világtörténelmi háttér Az Európa területén zajló események közül elsősorban a normannok erősödését és Anglia meghódítását kell említeni. Hódító Vilmos (1027-1087) 1066-ban Anglia uralkodója lett, és mint már szó volt róla, az angliai hagyományok tiszteletben tartása mellett ugyan, a kontinensről „importálta" embereit, és az itteni mintára szervezte az egyházi életet7. Egyháztörténelmi háttér A következő pápák uralkodása idején zajlik a dialektikusok és antidialektikusok vitája, valamint az eukarisztikus vita és Berengár „kalandos" története, akik számottevő szerepet játszanak a vitában: IX. (Szent) Leó 1049-1054; II. Miklós 1058-1061; VII. Ger6 Életéről: UEBERWEG II, 191; Schulthess 510. Művei: PL 150, 9-640. Irodalom: MARGARET GIBSON: Lanfmnc of Bee. Oxford, 1978 (Gibson 1). Italia Sacra 51. Lanfranco di Pavia e TEuropa del secolo XI, Roma, 1993. Benne: JEAN DE MONTCLOS, Lanfranc et Bereiter: Les origins de la doctrine de la Transsubstantiation, 297 (Montclos 2); ANDRÉ CANTIN, La position traitement des mysteres de la foi par les raisons dialectiques 360. (Cantin 2); GILLIAN R. EWANS: „Solummodo sacramentum et non verum". Issues of Logic and Language in the Berengarian Controversy 380; MARTA CRISTIANI, Le „raggioni" di Berengario di Tours. További irodalom az előző lábjegyzetben. 7 LThK. Art. Wilhelm der Eroberer-König v. England. JEDIN: Handbuch der Kirchengeschichte III/l. 417. 47
