Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)
2001 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Tekintély és ész
Teológia 2001.3-4 szám ROKAY ZOLTÁN Tekintély és ész (Teológiai - filozófiai kontroverzió a második évezred elején) Bevezetés II. János Pál pápa a Fides et Ratio enciklikában Az észtől elszakított hit tragédiájáról beszél a késő középkor teológiájáról és filozófiájáról szólva (45. pont). Az ész és hit viszonya mindig is feszültségekkel teljes volt. A hit kérdésében a tekintély volt a döntő, az ész azonban ragaszkodik önállóságához. Vajon hitigazságok kérdésében mi kettőjük szerepe és hatásköre? A teológiában mindig is hosszú fejlődés eredményének kell tekintenünk egy elméletileg és gyakorlatilag is elfogadható, kiegyensúlyozott definíció megszületését, amelyet hosszú vajúdás, feszültség, viták, nézetek szembeállítása és egyeztetése előzött meg. így volt ez az éppen lezárult évezred elején is. Az első évezred gondosan őrizte és tovább hagyományozta a tekintélyek mondásait, szentenciáit: a Szentírásnak (Nyugat-Európában) elsősorban különböző latin szövegeit, valamint az egyházT atyák ebből kiinduló és erre támaszkodó magyarázatait, lelkipásztori intelmeit és mindazt, amit különböző florilégiumokban tőlük összegyűjtöttek. Ebben a tevékenységben segítséget nyújtottak a szabad művészetek, mindenekelőtt a trivium, ezen belül is a grammatika és a dialektika. A szövegek értelmezéséhez ez a két segédeszköz nélkülözhetetlen. Ám alkalmazásuk szülte az első nehézségeket, miután ugyanazt a szöveget, ugyanazt a szentenciát különbözőképpen lehet értelmezni. Ki lesz a döntőbíró az ilyen kérdésekben: az ész, vagy a tekintély? (Auctoritas aut ratio?) Az első ezredfordulóig (főleg a karoling reneszánsz idején)1 az érvelés nagyjából a tekintélyektől idézett szövegek egymás mellé, vagy egymással szembeállításával történt. Corbiéi Ratramnus a császárhoz fordul mint döntőbíróhoz, hiszen mint uralkodónak nem lehet mindegy, ki mit vall az Úr Testéről és Véréről2. Ugyanezt teszi Fleury-i Abbo egyházfegyelmi kérdésekben, valamint az Úr második eljöveteléről terjesztett híresztelésekkel kapcsolatban3. 1 Vö. ROKAY ZOLTÁN, Az első évezred nyugat-európai keresztény filozófiája. In: Teológia (XXXIV) 2000.145. u<5.: A nyugat-európai keresztény „filozófia" 11. In: Európa és Magyarország Szent István korában (Szerk. Kristó Gyula és Makk Ferenc), Szeged, 2000. 2 „Subiectos páti non posse diversa sentire de Corpore Christi" (De corpore et sanguine Domini. Ed. Bakhuizen, Amsterdam, 1954. 33.) 3 „Quod vestra industria concedat, quae non unanimes vult habere in domo sua" (Liber apologebcus, PL 139, 472) 45
