Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)
2001 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: Az új ökumenikus Charta
Teológia 2001. 3-4. szám KRÁNITZ MIHÁLY Az új ökumenikus Charta Irányelvek az európai egyházak bó'vüló' együttműködéséhez Előzmények 2001. április 22-én Strasbourgban az Európai Egyházak Konferenciája (KEK)1 és az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE)1 2 jelentős dokumentumot adott ki, amely képviseli azt az irányt melyet a II. Vatikáni Zsinat Unitatis redintegratio kezdetű, az öku- menizmusról szóló határozata (1964), a Keresztény Egységet Előmozdító Pápai Tanács Ökumenikus direktórumai (1967,1970,1993), II. János Pál Ut unutn sint kezdetű encikliká- ja az ökumenikus törekvésekről (1995), a Limai BEM-dokumentum (1982), továbbá a két Európai Ökumenikus Nagygyűlés (Bázel 1989, Graz 1997), és az evangélikus-római katolikus Közös Nyilatkozat a megigazulásról (Augsburg 1999) évtizedek kitartó munkája révén kijelölt. A Charta Oecumenica, melyet a két elnök, Jeremiás metropolita és Miloslav Vlk bíboros3 látott el kézjegyével, négy évvel a grazi ökumenikus találkozó után látott napvilágot mert a gondolat maga is 1997-ben éppen Grazban született meg. Ahhoz, hogy az új évezredben is biztosítva legyen a párbeszéd és az eddig kialakult együttműködés ökumenikus kultúrája, olyan minden európai keresztény egyház számára kötelező normákat kell meghatározni, melyek elfogadása illetve vállalása mintegy rögzíti az elért eredményeket és lehetővé teszi azt az egységes gondolkodást, amely szükséges a krisztusi kérés teljesítéséhez: „legyenek mindnyájan egy" (Jn 17,21). Hosszú utat járt be az ökumenikus törekvés, míg a Katolikus Egyház felismerte a mozgalom fontosságát. Korábbi magatartását meghatározta az a történelmi helyzet, 1 Az Európai Egyházak Konferenciája (Konferenz europäischer Kirchen) 1959 januárjában anglikán, ókatolikus, ortodox és protestáns egyházakból jött létre a dániai Nyborg Strand városában. Egyike annak a nyolc nagy ökumenikus szervezetnek, amely tevékenységével lefedi az egész világot. Célja az egyházak közötti kiengesztelődés szolgálata. A 124 egyházat és 25 társult szervezetet tömörítő konferencia központja Genfben található. Elnöke Jérémie Caligiorgis metropolita, titkára pedig Keith Clements. 2 Az Európai Katolikus Püspöki Konferenciák Tanácsa (Consilium Conferentiarmn Episcopalium Europae) a II. Vatikáni Zsinat közös munkájának folytatására 1971 márciusában alakult meg Rómában. Titkársága a svájci Sankt Gallenben van, összesen 34 Püspöki Konferenciát foglal magában. Céljai között szerepel a püspöki kollégialitás, az ökumené, valamint a társadalmi tanúságtétel előmozdítása. Elnöke Amadéé Grab churi püspök, alelnökei Cromac Murphy-O'Connor westminsteri bíboros érsek és Josip Bosanic zágrábi érsek. A Tanács titkára P Aldo Giordano. 3 Az aláírás idején a CCEE elnöke Vlk, prágai bíboros érsek, egyik alelnöke pedig Seregély István egri érsek volt. 39
