Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)
2001 / 3-4. szám - Fejérdy Márta: Szent Péter apostol alakja Nagy Szent Gergely pápa Evangéliumi Homiliái-ban
Testvérek, mit jelent ez a futás? Ne gondoljuk, hogy az evangélista finom leírásának nincs mély értelme. János nem állt volna meg remegve a sírnál, ha nem állítja meg a misztérium jelenléte, amiben hitt. János alatt a zsinagógát kell értenünk és Péter személyében az Egyházat. Nem csodálatos, hogy a fiatalabb a zsinagóga és az idősebb az Egyház jelképe, még akkor sem, ha a zsinagóga az isteni kultusznak részese volt még mielőtt a pogány keresztények léteztek volna. Szent Pál ezt így mondja: „nem első a lélek, hanem az érzék, azután a lélek" (lKor 15,46). Az idősebb Péter jelenti a pogányok egyházát és János, a fiatalabb, a zsidók zsinagógáját. A kettő egyszerre futott, mert a pogányság a zsinagógával egyszerre indult a közös úton, mégsem azonos indítékkal. A zsinagóga érkezett elsőnek a sírhoz, azonban nem ment be, mert úgy találta, hogy az előírások tiltják a belépést. Hallotta a próféciákat a megtestesülésről és az Úr szenvedéséről, de nem akart hinni a meghaltban. Akit korábban már régtől hirdetett, azt bár szeme előtt látta, mégsem fogadta el, megvetette az emberséget Istenben, és nem akart hinni az emberré lett halandó lényben. Mit mond az, hogy bár gyorsabb volt, mégis értetlenül állt a sír előtt? Követte azonban Pétert és bement a sírba (Jn 20,6). Felismerte Jézust, aki közvetítő Isten és ember között és hitt a halottban is élő Istenben.19 Péter alakjának ez az új allegorikus értelmezése nem számol a rangelsőséggel. János, aki elsőnek érkezett, bár míg a fontosabb tanítvány, Péter megérkezik és engedi belépni. Gergely azt emeli ki, hogy Péter az Egyház szimbóluma és ebben a helyzetben János az ószövetségé. A zsinagóga jelentősége nem csekély, de tartózkodó, és az Egyház áll hittel a jelenség előtt. Ez a már régi idők óta meglévő teológiai ellentét a zsidóság és kereszténység között Gergelynél visszatérő gondolat.20 Ugyanebben a homiliában (22,4) az Egyház egységének gondolata mint fontos téma vetődött fel. Ez az egység az Egyházban Isten jelenléte,21 ami Gergely pápasága alatt mindig visszatérő motívum. 19 Ev 22,2: Currebant autem duó simul, sed Ioannes praecucurrit eitius Petro, et venit prior ad monumentum, sed ingredi non praesumsit. Venit vero posterior Petrus, et intravit. Quid fratres, quid cursus iste significat? Numquid haec tam subtilis evangelistae descriptio a mysteriis vocare credenda est? Minime. Neque enim se Ioannes et praeisse et non intrasse diceret, si in ipsa sua trepidatione mysterium defuisse credidisset. Quid ergo synagoga, per seniorem vero Ecclaesia signari perhibetur: quia etsi ad Dei cultum prior est synagoga quam Ecclesia gentium, ad usum tamen seculi prior est multitudo gentium, quam synagoga, Paulo attestante qui ait: Quia non prius quod spiritale est, sed quod animale (lKor 15,46). Per seniorem ergo Petrum significatur Ecclesia gentium: per iuniorem vero loannem synagoga Judaeorum. Cucurrerunt ambo simul: quia ab ortus sui tempore usque ad occasum, pari et communi via, etsi non pari ert communi sensu, gentilitas cum synagoga cucurrit. Venit synagoga prior ad monumentum, sed minime intravit: quia Legis quidem mandata percepit, prophetias de incarnatione ac passione dominica audivit, sed credere in mortuum noluit... Quem diu longeque prophetavit, praesentem vidit, et renuit: hominem esse despexit, Deum came mortalem factum credere noluit. Quid ergo est, nisi quia et citius cucurrit, et tamen ante monumentum vacua stetit: Venit autem Simon Petrus sequens eum, et introivit in monumentum: quia secuta posterior Ecclesia gentium, Mediatorem Dei et hominum Jesum Christum et cognovit carne mortuum, et viventem, credidit Deum (Hurter 158-159). 20 A zsidó és keresztény ellentétek irodalma nagyon nagy. Ebből megnevezhető pl.: B. BLUMENKRANZ, Juifs cl Chretiens dens le monde occidental 430-1096, Paris, 1960 Uétudes Juives 2) etc... 21 R CATRY, Amour de dien, 158-159. 34
