Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)
2000 / 3-4. szám - Dolhai Lajos: A keresztség és az Egyház egysége Szent Cyprianus műveiben
Megkereszteltként élni azt is jelenti, hogy készek vagyunk a vértanúságig tanús- kodni Krisztusról. Ez az eszmény természetesen azokban az írásaiban és leveleiben áll előttünk, amelyekben kifejezetten is bemutatja a vértanúságnak a magasztosságát. Amikor híveit a végsőkig való kitartásra figyelmezteti, Cyprianus első helyen emlé- kezteti őket a keresztség vállalt kötelezettségekhez való hűségre. Nyilvánvaló, hogy senkinek sem szabad keresni a vértanúságot, mivel ez Isten sa- játos kegyelmi ajándéka. Aki viszont megkapta ezt a sajátos hivatást, gondoljon a ke- resztségi fogadalmára67 68 A vértanúságot ״második keresztségnek" nevezi. Szemlélet- módját legegyértelműbben a vértanúságra buzdító, Fortunatushoz írott művéből is- merhetjük meg: ״...és tanítjuk, hogy ez a keresztség nagyobb kegyelemben áll, haté- konyságában fenségesebb, dicsőségében drágább ...át kell ölelnünk és kívánnunk kell, kérő esdekléssel óhajtanunk"69 Az Eucharisztiáról szóló levelében is érinti a keresztség és a vértanúság kapcsola- tát.70 Cyprianus, amikor a víznek és a bornak, mint szimbólumnak a bibliai alapjait összefoglalja, akkor is utal a vértanúságra. A vízkeresztség a vértanúságra, az ״Úr kelyhében való részesedésre" irányul. Az Úr kelyhe itt nála nemcsak az Eucharisztiát jelenti, hanem a vértanúságra való irányultságunkat. Nemcsak a keresztény üldözé- sek miatt kerül elő nála ennyire kiemelten ez gondolat, hanem a korabeli egyéb nehéz- ségek miatt is, ami miatt pesszimizmus és a világvége várás jellemezte ezt kort. A ha- landóságról szóló művéből látjuk, hogy Cyprianus is osztotta korának gondolkodás- módját.71 Úgy tűnik, hogy ebben a korban újraéledt az első keresztények eszkatológi- kus gondolkodásmódja.72 2.5 A vértanúság, mint tökéletes keresztség"7 Összefoglalás Cyprianus olyan korban élt, amikor az Egyház püspökének különösen is hangsú- lyoznia kellett a megtérés fontosságát, meg kellett védelmeznie a második bűnbánat- tartás lehetőségét, kénytelen volt meghatározni az érvényes keresztség feltételeit, és köteles volt bátorítani a keresztényeket a vértanúságig való hűségben. Cyprianus mint ״epicopus catholicus" a hagyomány, elsősorban az észak-afrikai keresztény tradíció alapján a keresztségből fakadó lelkiség tanítójává válik. Nemcsak azt hangsúlyozza, hogy a keresztény élet a keresztségben kezdődött folyamat beteljesítése, hanem a ke- resztségi lelkiség különböző szempontjait is részletezi: az istengyermeki lelkületet, a Krisztussal való egységet, az egyházias lelkületet és a kitartó hűséget egészen a vérta- núság vállalásáig. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy igen gazdag keresztségi teológiát hagyott az utókorra. 67 Vö. CAPMANY, J., ״Miles Christi" en la Espiritualidad de san Cípriano, Barcelona 1956. *״ Demetrianushoz, 20; A halandóságról, 17. 69 Fortunatushoz, Intés a vértanúságra , 4. 76 Epist., 63,8k. 71 A halandóságról, 14; vö. Demetriushoz, 4. 7- Vö. Demetrianushoz, 20; 22; Az Úr imádságáról, 36; lásd A halandóságról, 2-ben mint jellegzetes kifejezést: ״cum Christo incipere regnare" 98
