Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)
2000 / 3-4. szám - Kocsis Imre: Történelem és üdvtörténet Lukács kettős művében
Teológia 2000. 3-4. szám KOCSIS IMRE Történelem és üdvtörténet Lukács kettős művében I. Lukács történeti és teológiai beállítottsága Ί. Lukács történeti érdeklődése Az újszövetségi elbeszélő művek szerzői közül Lukács tanúsítja a legnagyobb törté- neti érdeklődést. Ez már abból is látható, hogy két kötetes művet írt. A Jézussal kap- csolatos hagyomány írásba foglalása mellett az ősegyház kezdeti időszakának alapve- tő eseményeit is rögzítette. Figyelme tehát - a többi újszövetségi irat távlatához viszo- nyitva - nagyobb időszakra terjedt ki (kb. 60 év). Művét ״előszóval" (Lk 1,1-4) vezeti be, amelyben a könyv előzményeit, indítékait és célját, valamint a megírás módját ismerteti röviden.1 Az ilyen jellegű előszó főleg a hellenista kor profán történetíróinál volt szokás.2 Az előszó elején Lukács korábbi írásművekre utal, melyek ösztönzőleg hatottak rá: ״Mivel már sokan megkísérelték, hogy a közöttünk beteljesedett eseményekről elbe- szélést írjanak..." A szerző a diégészisz (elbeszélés) főnévvel jelöli íróelődei próbálkozá- sát, s voltaképpen saját művét is. Érdemes itt rövid összevetést tenni Márk evangéliu- mával, amely Lukács egyik forrása volt. A Márk-evangélium első mondatában (felira- tában) az euangelion (örömhír) főnév szerepel: ״Jézus Krisztus, az Isten Fia evangéli- urnának kezdete" (Mk 1,1). Bár az euangelion itt még nem műfaji meghatározás, ta1 Az előszóhoz a kommentárokon kívül vő. VAN UNN1K, W. C., Remarks on the Purpose of Lukc‘s Historical Writing (Luke 1,1-4): Sparsa Collecta I, Leiden Ί973, 6-15: KLEIN, G., Lukas 1,1-4 als theologisches Programm: Das Lukas-evangelium (szerk. Braumann, G.), Darmstadt 1974, 170-203; SCHURMANN, H., Evangelienschrift und kirchliche Unterweisung. Die representative Funktion der Schrift nach Lk 1,1-4: Lukas-evangelium (szerk. Braumann, G.), 135-169; ALEXANDER, L, Luke's Preface in the Context of Greek Preface-Writing, NT 28 (1986) 48-74. 2 Mindenekelőtt Hérodotosz, Thuküdidész és Fblübiosz klasszikus történeti műveire lehet itt utalni, de előszó található a Makkabeusok 2. könyvének (2,19-32), illetve Josephus Flavius munkáinak (A zsi- dók története; A zsidó háború) elején is. Megjegyzendő, hogy előszó más témakörökkel (orvosi, apó- logetikus stb.) foglalkozó könyvekben is előfordult. Pl. DIOSZKORIDÉSZ, Peri hülész iatrikész; Ariszteász-levél; JOSEPHUS FLAVIUS, Apion ellen. Ez utóbbi irat különösen is érdekes, mert két kö- tétből áll. A tulajdonképpeni előszó az első kötet elején olvasható, a második kötetet pedig a szerző az első könyvre való visszautalással vezeti be. Hasonló eljárás figyelhető meg Lukács kettős művé- ben is. Vö. F1TZMYER, J. A., The Gospel according to Luke 1, New York 1981, 288. 99
