Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)
2000 / 1-2. szám - Rózsa Huba: Az Emberfia-hagyomány az Ószövetségben és az apokaliptikus irodalomban
AZ EMBERFIA MEGNEVEZÉS ETIMOLÓGIÁJA A biblikus kutatás az Emberfia megnevezés etimológiáját, valamint tartalmi jelen- tését a kifejezés újszövetségi formájából - ό υίός τοϋ ανθρώπου (ho hüiosz tou anthro- pou) - kiindulva keresi, amely a görög nyelvhasználatban csak valamelyik szemita nyelvből készült fordításként értelmezhető. Újszövetségi használatára közvetlenül a palesztinai zsidóságban vagy zsidókeresztény közösségben ismert arám kifejezés szol- gáltathatott alapot, amelynek a kereszténység előtti történetét az Ószövetségben és a zsidó apokaliptikus körökben kell keresni, számot vetve a Szeptuaginta közvetítésével is2. A megnevezés görög formájának hátterében a héber és az arám ״fiú" és ״ember" szavak, ill. összetételük ״emberfia" állnak3. A héber nyelvű Ószövetségben az םדא (ejtsd 'ádám, szó szerint: ember) kollektív fogalom, jelentése ״az ember (mint faj), az emberiség, az emberek"4 és a םדא־ןב jelöli (ejtsd ben ׳ádám, szó szerint: emberfia)5 az egyedet, az egyedi embert az emberi fajon belül, ezért jelentése egyszerűen ״az ember", de adott esetben általánosítóan ״embereket" is jelentheti (Íz 51,12; Zsolt 146,3). A ki- fejezés determinált (határozott névelővel ellátott) formája םדאה־ןב (ejtsd ben há'ádám, szó szerint: az ember fia) egyes számban nem fordul elő csak többes számban ינב םדאה (ejtsd bené há'ádám: 14 alkalommal az Ószövetségben), és egyedeket jelent nagyszám- * ban, vagy az emberi faj poétikus körülírása ״az emberek" (pl. Jer 32,12). Feltűnő a םדא־ןב (ejtsd ben 'ádám) megszólítás használata Ezekiel könyvében (93 al- kálómmal, Ez 2,1.3.6.8. stb.). JHWH nem a nevén, hanem ezzel a kifejezéssel szólítja meg a Prófétát, aki ezáltal mint az emberi faj köréből kiemelt teremtmény Istennel ál2 A kifejezés etimologikus magyarázata az Emberfia témával foglalkozó valamennyi monográfiában megtalálható, itt csupán az Emberfia problémakört minden oldalról szakszerűen, ugyanakkor tömő- ren összefoglaló legfontosabb biblikus teológiai szótárakra ill. monográfiákra utalunk, amelyekben további bőséges irodalmi utalást találunk: FIEBIG, E, Dér Menschensohn. Jesu Selbstbezríclinung mit besonderer Berücksichtigung des aramáischen Sprachgebrauchs fúr ״Mensch", 1901: DALMAN, G., Die Worte Jesu I. (1898), 19302; SJÖBERG, E., םדא p und דב אשנ im Hebráischen und im Ai'amai- seben, AcOr 21 (1950/51) 57-65.91-107 old.; COLPE, C, Art. ״ό υιός τοϋ άνθρωπον", ThWNT Vili. (1969), 403-481 old.; HAAG, H., Art. ״םדא p baen-'adam" ThWAT I. (1973) 682-689 kok; FITZ- MYER, J. A., The New Testament Title ״Son of Man" Philologically Considered: A Wandering Aramean (SBL.MS 25) 1979 153-160 old.; KOCH, K., Das Buch Daniel, Darmstadt 1980, 216-234 old.; BIETENHARD, H., ״Der Menschensohn", - ό υίός τοϋ ανθρώπου. Sprachliche und religionsge- schichtliche Untersuchungen zu cinem Begriff der synoptischen Evangelien I.: ANRW II. 25/1, Bér- lin 1982, 265-350 old.; LEIVESTAD, R., Jesus - Messiás - Menschensohn. Die jüdische Heilands- erwartungen zűr Zeit dér ersten römischen Kaiser und die Frage nach dem messianischcm Selbstbewusstsein Jesu: ANRW II. 25/1, Berlin 1982, 220-264 old..; HAHN, E, Art. ״Menschen- sohrí', EWNT III., 927-937 old.; HAMPEL, V, Menschensohn und historischer Jesus. Ein Ratselwort als Sclilüssel zum messianischen Selbstverstándnis Jesu, Neukirchen-Vluyn 1990, 160-164 old.; VÖGTLE, A., Art. ״Menschensohn", NBL II., (1995) 766-771 kok; NICKELSBURG, G.WE., Son of Man, Anchor Bible Dictionary 6, 137-150 old. 3 Az emberfia kifejezés tehát a kollektív értelemben vett ember (emberiség, emberi faj) és a fiú szó ősz- szekapcsolása, amelyben a fiú individualizáló szerepet játszik. Ez azt jelenti, hogy az emberi fajból egy valakit lehatárol és ezáltal a kifejezés az egyed, az egyes ember megjelölésére szolgál ״egy em- bér, valaki" értelemben. 4 WESTERMANN, C, Art. ״םדא 'adam Mensch" ThHAT I. (1971) 41-57 kok; MAASS, E, Art. ״םדא' adam" ThWAT k, (1973) 81-94 kok 5 COLPE, C, Art. ״ό υιός τοϋ άνθρώπου״ ThWNT VIII. 404,26-31 old.; HAAG, H., Art. ״םדא p baen- 'adanf' ThWAT I., 683-686 kok 35
