Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)

2000 / 3-4. szám - KÖNYVSZEMLE - Szuromi Szabolcs Anzelm: Grocholewski, Zenon: Tanulmányok az egyházi házasság- és perjogról

gedélyezés a helyi ordinárius által (kivéte- leket vö. 1116. kán. 2.§, 1079. kán. 2­3.§§)· A nem katolikus keleti rítusú féllel kötött házasság esetében a kánoni forma csak megengedettség! kritérium (34. old.). Napjainkban égető probléma a házas- ságok nagy arányú érvénytelensége, ho- lőtt a felek házasság előtti oktatásának éppen az a lényege, hogy érvényes házas- ságok szülessenek. A második tanul- mányban Grocholewski professzor a há- zasság szentségi méltóságának a kizárá- sáról tárgyal (42-65. old.), amelynek önálló, a házasság lényegi tulajdonságát tagadó semmiségi címként való értelme- zését éppen ő támogatta a legerőteljeseb- ben a 70-es években (vö. pl. "Crisis doctrinae et iurisprudentiae rotalis circa exclusionem dignitatis sacramentalis in contractu matrimoniali" in Periodica 67 (1978) 283-295.). Nagyban segítheti a gyakorlati bírósági munkát a harmadik tanulmány, amely a fellebbezés lehetősé- gét és folyamatát elemzi a házassági sem- misségi perek esetében (66-133. old.). A szövegen tisztán tükröződik az a hosszú, több évtizedes gyakorlati bírói munka, amelyet a szerző az Apostoli Szentszék bíróságainál töltött el. Különösen is plasztikusan jelentkezik ez a felek jogai- nak a tiszteletben tartásával kapcsolatban bemutatott érveiben (vö. 68-70. old.), ahol külön hivatkozik II. János Pál pápa Allocuzione alia Rota Romana kezdetű megnyilatkozására (1989. I. 26.). A há- zassági semmisségi perek esetében tehát a bíróság nem mulaszthatja el a perdöntő ítélet közlését annak a félnek a számára, aki lemondott a védekezésre való jogáról (68. old.). A kötetben található két utolsó tanul- mány az egyházi bíráskodás struktúrájá- val és sajátos előírásaival foglalkozik, részletesen bemutatva az Apostoli Signa- tura három szekciójának működési terű- letét (135-159. old.); illetve az egyházi bí­róságok hierarchikus működését (160- 201). A szerző nagyon erőteljesen hang- súlyozza mind az Apostoli Szentszék, mind pedig az egyes egyházmegyei, érse- ki, esetleg további fokon ítélő bíróságok- kai kapcsolatban a bírósági személyzet kellő felkészültségének elengedhetetlensé- gét (156-159., 173-176. és 201. old.), mivel ez az ami biztosíthatja az egyház- ban a hívők jogainak valódi védelmét és a lelkek üdvösségén valló lelkipásztori munkálkodást. Végezetül a kötet függelékében megta- láljuk a Pastor bonus-nak az Apostoli Signatura-ra és a Rota Romana-ra vonat- kozó cikkelyeit (202-204. old.), az Após- toli Signatura nyilatkozatát a bizonyíté- kok többségének fellelhetősége szerinti il- letékes bíróságról (205-208. old.), és egy- egy hiteles törvénymagyarázatot a ren- des és a közigazgatási bíráskodásra (209- 211. old.). A könyv szerkezete követhető, bár ki- maradt a rövidítések jegyzéke. Ugyan a szerző a tudományosan bevett rövidítése- két használja, mégis szerencsésebb lett volna ezeknek a listáját külön oldalon kö- zölni, megkönnyítve az egyházi tudomá- nyokban nem teljesen járatos olvasó helyzetét. Összegzésül elmondhatjuk, hogy ez a rövid tanulmány gyűjtemény, amely az Erdő Péter professzor által szerkesztett Bibliotheca Instituti Postgradualis luris Canonici sorozat III. szekciójának (Studia) első kötete, alapos elméleti és gyakorlati tájékoztatást nyújt az egyházi peres eljá- rások, különösen a házassági perek, fo- lyamatáról és problémáiról, így nagyban segítheti a magyar egyházi bíráskodási gyakorlatot. Továbbá hozzájárulhat egy olyan átfogó kép kialakítására az egyhá- zi eljárásjogról, amely teljesen kiveszett Magyarországon a második világháború után. 187 Szuromi Sz. Anzelm O.Praem.

Next

/
Thumbnails
Contents