Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)
2000 / 3-4. szám - KÖNYVSZEMLE - Szuromi Szabolcs Anzelm: Grocholewski, Zenon: Tanulmányok az egyházi házasság- és perjogról
likációi, ami már csak azért is fontos mert már ezzel a szerkezettel is mutatja: a ״kánonjog" nem korlátozódik pusztán a két kódexben található joganyagra, annál jóval szerteágazóbb, és az Egyház arra il- letékes hatósága által kiadott újabb jog- források tükrében mindig interpretációra szorul. A szerző a kánonjog területét érintő, vagy ahhoz kapcsolódó publikáci- ókat is bevett a repertóriumba, amelyek- kel a bibliográfia szélesebb körben is használhatóbbá vált (vö. Természetjog, nemzetközi jog, állami egyházjog). A kötetet Rihmer Zoltán szerkesztette és látta el előszóval, amely aprólékos eligazításokkal szolgál az alkalmazott me- todológiáról és a könyv használatáról. Ennek kapcsán azonban meg kell jegyez- nünk, hogy az előszó után kimaradt az a Fülöp Tibor munkáját dicsérő bevezető tanulmány, amely történelmi eligazítá- sokkal szolgált volna a kánonjog ma- gyarországi műveléséről, és teljesebbé tét- te volna azt a képet, amely a puszta bib- liográfiai adatok alapján vázlatosan sejt- hető. Ezzel a bibliográfia nemcsak egy irodalom keresési eszköz lett volna, ha- nem egy komoly tudománytörténeti mo- nográfiává is szélesedhetett volna. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem. GROCHOLEWSKI, ZENON Tanulmányok az egyházi házasság- és perjogról Bibliotheca Instituti Postgradualis luris Canonici Universitas Catholicae de Petro Pázmány nominatae, III. Studia 1 Szent István Társulat, Budapest 2000. Zenon Grocholewski érsek a legneve- sebb kortárs egyházjogászok közé tartó- zik, aki mind tudományos téren, mind pedig az egyházjog gyakorlati művelésé- ben elismertséget szerzett magának, hi- szén nemcsak oktatója volt a Pápai Ger- gely Egyetemnek, hanem éveken át vezet- te az Apostoli Signaturát, most pedig a Katolikus Nevelés Kongregációjának a prefektusa. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Inté- zetének sorozatában megjelent kötet a szerző öt tanulmányát tartalmazza Ku- minetz Géza fordításában. A vegyes házasságok problémáját tár- gyaló tanulmány (13-41. old.) aktualitá- sa kétségbevonhatatlan, hiszen különö- sen a második világháborútól fogva olyan erőteljes átrétegződés játszódott le az egyes országokban a katolikus és a többi keresztény felekezet elfogadottságát illetően, amelynek köszönhetően látvá- nyosan megnövekedett mind a vegyes vallású mind pedig a valláskülönbséggel kötött házasságok száma (N. B. Vegyes vallású házasságnak (mixta religio) ne- vezzük a Katolikus Egyházban azt az ese- tét, amikor két megkeresztelt köt egy- mással házasságot, az egyik fél katolikus, a másik pedig valamely más, a Katolikus Egyházzal nem teljes közösségben lévő egyház tagja. Nem tévesztendő össze a valláskülönb- séggel (disparitas cultus), amelynek során egy megkeresztelt és egy meg nem ke- resztéit köt házasságot.). Ismerve a ma- gyarországi helyzetet külön kiemeljük, hogy a vegyes vallású házasságok eseté- ben is kötelező az érvényességhez a káno- ni forma, de előzetesen szükséges a val- láskülönbség akadálya alóli felmentés, vagy a vegyes vallás tilalma esetén az en186
