Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)
2000 / 3-4. szám - KÖNYVSZEMLE - Szuromi Szabolcs Anzelm: Fülöp Tibor - Rihmer Zoltán: Magyar katolikus egyházjogi bibliográfia 1917-1998
FÜLÖP TIBOR-RIHMER ZOLTÁN Magyar katolikus egyházjogi bibliográfia 1917-1998 Studia Theologica Budapestinensia 22. Márton Áron Kiadó, Budapest 2000. 99 pp. Magyarországon a kánonjog műveié- sének nagyon erős gyökerei voltak már az európai egyetemi oktatás korai idősza- kától. Ez a jogtudó réteg lényegileg meg- határozta a műveltséget a középkor fo- lyamán. Sajnos a hazai egyetem alapítá- sok előbb vagy utóbb kudarcba fulladtak, így az egyetemi szintű kánonjogi képzés, több mással együtt egészen a 1 7. száza- dig váratott magára. A 19. században a kiegyezést követően olyan politikai, gaz- dasági és nem utolsó sorban kulturális fellendülést élt át az ország, melynek kö- szönhetően egyre gyarapodtak a külön- böző felsőfokú oktatási intézmények. Ez a szellemi virágzás többek között a jogtu- domány oktatására és művelésére is erő- teljes hatással volt, amely leginkább az ország szerte gyarapodó jogakadémiák működésével jellemezhető. Magyarorszá- gon kánonjogi fakultás nem létezett, mégis lehetőség volt kánonjogi doktoré- tus megszerzésére a Pesti Egyetemen. Ez az egyetem Hittudományi és Jogi Karé- nak együttműködésén alapult, és az okle- velet is a két kar közösen állította ki. A helyzet azonban 1950-től gyökeresen megváltozott. A Magyar Népköztársaság Kormánya az 1950. évi 28-as számú tör- vényerejű rendelettel a Hittudományi Kart az 1949-50-es tanévvégével a Buda- pesti Tudományegyetemről leválasztotta. 1950. augusztus 29-én a kormány és a Magyar Katolikus Püspöki Kar szeptem- bér 1-i hatállyal megállapodást kötött, hogy a leválasztott fakultásból a Katoli- kus Egyház Római Katolikus Hittudomá- nyi Akadémiát hoz létre. Ezzel a magyar- országi kánonjogi oktatás teljesen a teoló- giai képzés (papnevelő intézetek és a Hit- tudományi Akadémia) keretei közé szó- rult. Változásra csak 1996-ban került sor, amikor a Magyar Püspöki Konferen- cia a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi és Jog és Államtudományi Karának együttműködésében megalapí- tóttá a Kánonjogi Posztgraduális Intéze- tét, amelyet a Katolikus Nevelés Kongre- gáció 1996. november 30. hatállyal fa- kultási jogú intézetnek ismert el. Fülöp Tibor most közreadott bibliográ- fiája kiemelkedően fontos a hazai kánon- jog tudomány történetében, hiszen mű- vének köszönhetően meglehetősen teljes képet kaphatunk a magyar kánonjog el- múlt bő nyolcvan évéről, beleértve azt az időszakot, amikor a hivatalos állami poli- tika nem tette lehetővé annak egyetemi művelését. A kötet azért is kuriózumnak számít, hiszen együtt találjuk benne az első kódexhez (1917-es Codex iuris canonici), a 83-as kódexhez, és a keleti kódexhez (1990) kötődő irodalmat. Tér- mészetesen a szerző figyelmet fordított a jogtörténelem egyes ágaira is (forrástör- ténet, tudománytörténet, intézménytör- ténet), amelyeket történelmi kronológiá- ban tárgyal. A könyvben fellelhetőek a kodifikált anyagon kívüli jogforrások magyar pub185 ------K ÖNYVSZEMLE
