Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)
2000 / 3-4. szám - Rózsa Huba: A bibliai őstörténet forrásai és szerkezete
mert lemond a szövegnek a kutatásban szokásos analíziséről, bizonyos fenntartások- kai fogadja. Ennek ellenére D. J. Clines angol nyelvterületen többszörösen (!) kiadott könyvének40 gondolatait, mégis érdemes ismertetni. A szerző felveti azt a kérdést, hogy melyek a Gén 1-11 témái. A nagy Genezis kommentárokat vizsgálva több lehet- séges témát állapít meg. Ezek közül az első a bűn-beszéd-enyhítés-büntetés téma, amelynek jelenlétét a bib- liai őstörténetben öt irodalmi egységben mutatja ki: bűnbeesés (3); Káin-Ábel (4); Is- ten fiai (6,1-4); bábeli torony (11,1-9). A bűn-beszéd-enyhítés-büntetés téma nem tér- jed ki az őstörténet minden részére, minthogy ebbe a témaösszefüggésbe nem vehető be a teremtés elbeszélés és a genealógiák. A téma jellegzetessége az, hogy a bűnös meg- büntetése előtt egy isteni kijelentés (beszéd) hangzik el, majd a büntetés enyhítése kö- vetkezik, mielőtt Isten a büntetést végrehajtaná. így:- a 3,21-ben Isten bőr köténybe öltözteti az embert a büntetéseket kijelentő beszé- de után (3,14-19), de még azelőtt, hogy kiűzi az első emberpárt a kertből (3,22- 24)- a 4. fejezetben Isten védelmező jelet tesz Káin homlokára (4,15) beszédét követően (4,10-11), s ezután bujdosik el Káin Nód földjére (4,16)- a vízözön történetében Noé kegyelmet talál Istennél (6,8) azt követően, hogy Is- ten ítéletet hirdet (6,6-7)- a bábeli torony különleges eset, mert az enyhítés a 10,1-32-ben, a népek táblájá- ban található, amely megelőzi a bábeli torony történetét. D. J. Clines szerint, ha a népek táblája a bábeli torony története elé lenne elhelyezve, akkor ezt a szakaszt büntetésnek kellene érteni. A második a bűn-kegyelem téma, amely közvetlenül a bűn terjedésének és a kegye- lem terjedésének motívumát hozza felszínre. Rávilágít arra a folyamatra, ahogyan a bűn terjed, az első emberpár bűnétől, Káin és Lámech erőszakosságán át a vízözön ál- tál elpusztított nemzedékig. De vízözön után sem áll meg, hanem tovább terjed Noé családjától egészen a bábeli torony történetéig. A felsorolt esetekben Isten mindig irga- lommal válaszol. Nem bünteti halállal az első emberpárt, védelmező jelet tesz Káinra, parancsot ad Noéxaak a bárka építésére. A bábeli torony építése után következne a nemzetek sokasodása (10,1-32), amely az őstörténet elbeszélésében azonban a bábeli torony története előtt áll, s a kegyelem jeleként értékelendő. D. J. Clines a teremtés elbeszélését és genealógiákat azzal az érveléssel kapcsolja ősz- sze, hogy a teremtés elbeszélése a kegyelmi tettek sorát hangsúlyozza, kiegyensúlyoz- va a következő elbeszélések pesszimizmusát. A genealógiák viszont a halál állandó je- lenlétének hangsúlyozásával egyúttal Isten kegyelmének jelenlétét is kiemelik, amely képessé tesz az élet folytatására. A harmadik a teremtés-megsemmísítés-újrateremtés téma. A vízözön története le- írja, hogy a hatnapos teremtéstörténetben (Gen 1) leírt világrend szilárd határai meg- inognak, s ezzel lehetővé válik, hogy a vizek elborítsák és megsemmisítsék a teremtés rendjét. A rend határai visszaállnak, amikor Isten a vízözönt megfékezi. Mindez azt sugallja, hogy a vízözön történetében a teremtés elrontásának folyamata tetőzik, azé a folyamaté, amelynek jelenléte megállapítható a Gén 3-6. fejezeteiben. A vízözön 40 The Theme of the Pentateuch, 1978, utánnyomás 1982, 1984, 1986, 1989, 1992, 1994, második kiadás 1997. 183
