Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)
2000 / 3-4. szám - Rózsa Huba: A bibliai őstörténet forrásai és szerkezete
pék története" (Gen ΊΟ,11-11,26), s ezt követi a pátriárkák története9. Egy további megoldást javasol N. C. Baumgart, aki a bibliai őstörténet végének a vízözön lezárá- sát tekinti a Noé haláláról való megjegyzéssel (Gén 9,29). Eszerint az őstörténet terje- delme a Gén 1,1-9,29, míg a a Gén 10. fejezettel új elbeszélés-összefüggés kezdődik. Ez azt jelenti, hogy a Gén 10. és 11 fejezet már Izrael ősatyáinak, a pátriárkáknak törté- netével áll szerkezeti összefüggésben és annak a folyamatnak hátterét adja meg, amely a pátriárkákon át Izrael népének kialakulásához vezet10. N. C. Baumgart megállapítá- saira hivatkozva a bibliai őstörténet terjedelmét E. Zenger és K. Löning szintén a Gén I, 1-9,29 határok között vonják meg11. Szerintük az őstörténet alapjában véve terem- tésteológia, amelyre az atyák történetei mint Izrael ״őstörténetei" következnek a Gén 10. fejezettől. A Gén 10-11 közvetlenül már az Abrahám-Sára ciklus része (Gén 10,1- 25,11)12. J. L Ska szerint a A Gén 1,1-9,19 és a 9,20-50,26 között cezúrát kellene ten- ni, s így a 9,20-11,26 már Ábrahám és utódai történetéhez számítandó. A Gén 9,20II, 26 szerepe egy átmenet, amely fokozatosan átvezet az univerzum történetéből (Gén 1-9) Ábrahám és utódai történetébe (Gen 12-50)13. A BIBLIAI ŐSTÖRTÉNET FORRÁSAI A őstörténet forrásainak kérdése azt jelenti, hogy keressük a kánoni forma kialaku- lását ill. a bibliai szöveg kánoni formát megelőző állapotát. Az egész problémakör szó- rosan összefügg a mózesi könyvek, szaknyelven a Pentateuchus keletkezésének ma- gyarázatával, de legalábbis annak része. A kérdés olyan témát érint, amely hatással van az őstörténet szerkezetének meghatározására és teológiai értelmezésére is. A Pentatuchus keletkezése napjaink bibliakutatásának egyik legvitatottabb területe, és egységes álláspont kialakítására egyenlőre semmi remény sincs. A továbbiakban első- sorban az őstörténet magyarázatára fordítjuk a figyelmet, és a Pentateuchus kutatás- ra csak annyiban térünk ki, amennyiben a Gén 1-11 megértéséhez szükséges. Kiindulásul a Gén 1-11 kánoni szövegét vesszük, amelyben két szövegtípust álla- píthatunk meg. Az egyik típus az ún. ״papi" szövegek (1,1-2,4a; 5,1-32; 6,1-9,29*; 10,1-31*; ll,10-26)14, a másik a papi szövegek eltávolítása után maradt szövegállo9 WITTE, M., Die biblische Urgeschichte. Redaktions- und theologiegeschichtliche Beobachtungen zu Genesis l, 1-11,26, (BZAW 265), Berlin-New York 1998, 50 old. WITTE, M. a 48-52 oldalakon jó át- tekintést nyújt az őstörténet végét illető különböző megfontolásokról. י° BAUMGART, N. C, Das Ende dér biblischen Urgeschichte in Gén 9,2b, 27-58, 28-39; Die Umkehr dér Schöpfergottes, 18-28 old. N. C. Baumgart kritikáját lásd NAUERTH, TH., Strandete die Arche auf Noachs Weinberg? Zur Frage der Abgrenzung einer Urgeschichte im Genesisbuch, BN 100 (1999) 71-84 old. יי LÖNING, K./ZENGER, E., Als Anfang schuf Gott. Biblische Schöpfungstheoiogien, Düsseldorf 1997, 135-137 old. יג ZENGER, E., Einleitung in das Alte Testament, Stuttgart 1998■*, 69 old. 13 SKA, J. L., Introduzione alia letteratura del Pentateuco, Roma 1998, 34 old. n Mind a Jahvista mind a papi szövegeket elsősorban a nagyobb egységekre tekintettel jelöltük meg, a csillaggal megjelölt egységekben Jahvista és papi szövegek egyaránt megtalálhatók, de részletekbe menően nem választottuk őket szét. A részletekben az egyes kutatók megállapításai sokszor eltér- nek egymástól. 174
