Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)

2000 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Az első évezred nyugat-európai keresztény filozófiája

akadályt jelent a szomorkodóknak. Egyazon étel vagy ital a beteg ajkaknak keserű, az egészségeseknek édes133״.

A szentatyák -elsősorban Ágoston félreértése a hasznos tudományok ismeretének hiányából134 és a görög nyelv nem tudásából származik135. A görög oJrw igét a la- tinban ugyanis háromféleképpen lehet visszaadni: video, definio, destino. Ugyanúgy a proorw -t: praevideo, praedefinio, praedestino. A Rómaiakhoz és Efezusiakhoz írt le- vélben a fordító minden esetben a praedestinatio-t alkalmazza, noha mást is alkalmaz- hatott volna136. ״Amiből világosan kitűnik, hogy a három igének vagy azonos a je- lentése, vagy annyira rokonértelműek, hogy bármelyiket használhatjuk a másik he- lyett137״.

A 9. századi predesztinációs vita partnereinek álláspontját leegyszerűsítve, és az ő forrásismereteiket számításba véve talán így jellemezhetnénk (foglalhatnánk össze?): Gottschalk: két predesztináció (gemina): a jóké az életre, a gonoszoké a kárhozatra Hrabanus Maurus és Hinkmár: csak a jók vannak predesztinálva az életre Ratramnus: gemina (kettő) predesztináció: a gonoszoké (ad damnationem, non ad peccatum PL 121,48) a jók életre történő predesztinációjának szükségszerű követkéz- ménye

Eriugena: a gonoszok predesztinációja a jók predesztinációjának a ״másik olda- la138״.

Scottus Eriugena mindenek előtt De divina naturae (IIEPl ΦΓΣΕΟΣ ΜΕΡΙΣΜΟΥ-) párbeszéd formájában írt művével szerzett magának hírnevet139. E művében Eriugena az egész természetet négy részre osztja140:

amely teremt, de nem teremtetik (creat et non creatur) amely teremtetik és nem teremt (creatur et non creat)

amely teremtetik és teremt (creatur et creat) amely se nem teremtetik, se nem teremt (nec creat, neque creatur)

Isten

teremtmények az ember kivételével az ember ismét Isten

133 ״Sive itaque ignis ille corporeus, ut ait Augustinus, sive incorporeus ut Gregorio placet ... Non ergo ille ignis est poena, neque ad eam praeparatus vel praedestinatus, sed qui fuerat praedestinatus, ut esset in universitate omnium bonorum, sedes factus est impiorum. In quo procul dubio non minus habitabunt beati quam miseri; sed sicut una eademque lux sanis ... oculis convenit impedit dolentibus; tinus idemque cibus, vel potus faucibus languentibus amarus, sanitate fruentium dulcis" (uo 429)

״ ־י3 יErrorem itaque saevissimum eorum, qui venerabilium Patrum, maximeque sancti Augustini sen- tentias confuse, ac per hoc mortifere ad suum gravissimum sensum redigunt, ex utilium discipli- narum quas ipsa sapientia suas comites investigatricesque fieri voluit, /ignorantia/ crediderim sumpsisse primordia." (uo. 430)

135 ״Insuper etiam ex graecarum literarum inscitia." (uo.)

36 י Uo. 431.

137 ״Dehinc aperte conficitur, in his tribus verbis aut eundem sensum esse, aut tantam intelligentiae viciniam, ut unumquodque alterius loco poni possit." (uo.) - A PL lábjegyzetben fejezi ki ellenvetését: ״Praedestinationem nihil aliud esse quam praevisionem falsum est. Multa enim praevidentur, quae nec praedestinavitur nec praedefiniuntur." (uo. f. lábj.)

138 Eriugena ezekkel a szavakkal fejezi be vitairatát: ״ac per hoc cum omnibus orthodoxis fidelibus anathematizo eos, qui dicunt due predestinationes esse, aut unam geminam, bipertitam, aut duplam. Si enim due sunt, non est una divina substantia. Si gemina, non est individua. Si bipcrtita, non est simplex, sed partibus composita. Si dupla est, complicata est." (PL 122,438)

'3y PL 441-1022.

146 PL uo. 442

165