Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)
2000 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Az első évezred nyugat-európai keresztény filozófiája
megtehet, ha felhagy azzal, hogy ellentmondjon az igazságnak126. Nyomorúságában segítségére siet Szent Ágoston az ő definíciójával (Prosperhez és Hiláriushoz írt köny- vében): ״Predestinatio est ... quae sine praescientia non potest esse. Potest autem esse sine predestinatione praescientia. Predestinatione quippe Deus prescivit, quae fuerat ip-- se facturus"127. A predesztináció és a kegyelem viszonyát illetőleg: a jóra való elren- delés a kegyelem előkészítése, a kegyelem pedig a predesztináció hatása128. Eriugena szerint a mondottak megfelelnek a definíció Ágoston által is szorgalmazott követeimé- nyeinek, miután sem kevesebbet, sem többet nem tartalmaznak, mint a definien- dum129. Gottschalk állítását az eleve elrendeltek számáról és a teremtményeknek az eleve el- rendeltek és el nem rendeltek kettős (bipertita) felosztásáról az ״inquisitio per tetra gonum"-mal oldja fel: Minden ember vagy eleve elrendelt, vagy sem; ha igaz, hogy minden igaz ember eleve elrendelt, úgy nem igaz, hogy minden igaz ember eleve nem elrendelt, -ugyanígy: ha igaz, hogy minden gonosz eleve nem elrendelt, úgy nem igaz, hogy minden gonosz eleve elrendelt. A két állító universalis ítélet megfelel egymásnak. Ugyanígy megfelelnek egymás- nak az universalis tagadó ítéletek is130. A bűnre és büntetésre való predesztináltság közti különbséget megvilágítandó, Eriu- gena az állam példáját hozza föl: ״Az állam ugyanis soha sem rendeli el, hogy az em- berek vétkezzenek; de elrendeli, hogy a bűnösöket méltó büntetéssel utasítsák rendre. S amennyiben ez így áll a változó idők múlandó törvényeivel, mit kell tartanunk azokról a törvényekről, amelyeket a jámborságra és igazságra vonatkozólag változat- lan érvényre hoztak?"131 - Ismét Szent Ágostonra hivatkozva megállapítja, hogy a substantia nem lehet rossz. Következésképpen a tiltott fa sem volt rossz, hanem az is- teni parancs megszegése132. A büntetés kérdése kapcsán Eriugena kitér az örök tűz jellegére. Ágostonnál testijei- legű, Gergelynél nem testi jellegű. Ám eredetileg ״írem büntetés, és nem is annak ké- szült, és nem is arra rendelték, hanem aminek mindenki java volt a rendeltetése, a go- noszok lakóhelye lett. Ebben kétségkívül éppúgy fognak lakni a boldogok, mint a nyomorultak; ám amint egy és ugyanazon fény ... az egészséges szemnek megfelel, 126 ״Esto igitur, haeretice, paratus, aut te defendere, quod nullo modo vales, dut te emendare, quod potes, si veritati contradicere dsinas.2 (uo.) 127 uo. 401. ״ וג»Predestinatio Dei que in bono est, gratie est praeparatio; gratia vero est ipsius predestinationis effectus." (uo.) 129 ״Definitio nihil minus, nihil amplius continet, quam id quod susceptum est explicandum; aliter om- nino vitiosa est." (uo. - utalás a De quantitate animae-re) 30י Uo. 412 131 ״Numquam enim respublica homines decrevit peccare; decrevit autem reos justa poena corrigere. Quod si ita est in legibus mutabilitate temporum transitoriis, quid putandum fieri in aeternis pietatis justitiaeque immutabili vigore refertis?" (uo. 412) 132 ״Non ergo arbor illa malum est, quae in medio paradiso (al. paradisi) plantata /esse/ scribitur, sed divini praecepti transgressio ... Facere ... et pati non substantia est. Quapropter substantia non est malum." (uo. 421) 164
