Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)

2000 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Az első évezred nyugat-európai keresztény filozófiája

A kegyelem és szabad akarat kérdésében Eriugena szerint Gottschalk a pelagianiz- mus és annak ellentéte között akarna közvetíteni, ám mindkettő tévedésébe esik118. A ״királyi középutat kell járni"119. Mind a szabad akaratra, mind a kegyelem ajándéká- ra abból következtetünk, hogy megegyeztünk abban, hogy az üdvösség eljött, és hogy lesz ítélet. Egyiket sem szabad a másik rovására védeni.

Egy további érv a rossz meghatározásából származik: Isten nem láthatja előre a rosszat, és nem rendelheti el a büntetést, mivel a rossz a megromlott jó, és a jó hiá- nya. Eriugena ebben szent Ágostonra hivatkozik. Minden ugyanis, ami van vagy Is- ten, vagy Istentől van. A rossz vagy a bűn, vagy a büntetés. Márpedig a rossz se nem Isten, se nem származik Istentől120. - Továbbá aminek se anyaga, se alakja, se ״faja" nincs, az kétségkívül semmi: ״ám világos, hogy a dolgok nemléte és hiánya ezen há- rom tulajdonság híjával van. Tehát egyáltalán nincs. Következésképpen a leginkább lé- tező nem tudhatja és nem rendelheti el őket előre."121 - Eriugena így ezekre a szavak- ra fakad: ״csodálatra méltó, mi több valóban sajnálatos azok vaksága, akik ezzel el- lentétben Isten vagy az ember tekintélyében azt olvasnák, hogy Isten előre tudta, vagy előre elrendelte a bűnt, a halált, a büntetést, ami teljességgel semmi, miután fogyaté- kosság"122. Gottschalk nem az egyházatyák ismerője, hanem ״hazudozó hamisí- tója"123, nincs az az írás, amelyet ne érthetnének félre azok, akik azt nem ismerik124. ״Az eretneki esztelenség a katolikus szerző (R. Z. - Ágoston) szavaival őrjöng, és szét- tépi farkasfogaival a kevéssé műveltek hitét"125. Eriugena felszólítja Gottschalkot, hogy vagy védekezzen -amire semmiféleképen nem képes-, vagy helyesbítsen, amit

״s ״Haec autem de qua nunc agitur sic est in medio inter utrasque predictas tamquam extremitates inter se contrarias conjuncta ut ipsis partim consentiat, partim contradicat, propriumque sibi vindicet, quod ipsas non habere contendat." (uo. 370) - ״Haec igitur nova secta, Pelagiane consentit in eo, quod domum gratiae gratuitae nihil homini prodesse asserit, ad faciendam justitiam, sed solam predestinationis necessitatem; ab ea vero dissentit eo, quod vires liberi arbitrii penitus evacuavit, ne- que ad bene facere, neque ad mala committere revalere..." (uo.)

119 ״Conclusum est igitur et liberum hominis arbitrium, et gratie donum ex eo quod concessum est, et salutem mundi venisse et judicium esse futurum. Via igitur regia gradiendum, nec ad dexteram, nec ad sinistram divertendum, hoc est ne sic defendatur liberum arbitrium, ut ei bona opera sine Dei gratia tribuantur, nec sic defendatur gratia ut quasi de illa securi mala opera diligantur." (uo. 371) - ״ubi predestinationis necessitas est, ibi nec liberum arbitrium, nec gratie potest esse donum. Rectissime autem credimus et lucidissime sentimus et liberum arbitrtium et gratie donum in homine posse esse." (uo. 372)

120 ״Omne igitur malum aut peccatum est aut poena peccati ... num quid possumus recte sentire de Deo ... eorum, quae nec ipse est, nec ab eo sunt, quia nihil sunt, prescientiam seu predestinationem habere?" (uo. 392) - ״Sed si quis dubitat nihil esse malum, nisi boni corruptione, videat, quid de hac ratione Augustinus dicit, scribens contra epistolam Fundamenti ... quis dubitet totum illud, quod dicitur malum, nihil esse aliud quam corruptionem?" (uo. 395) - ״Cui loco sancti Augustini testimonium adhibendum esse arbitror: ait enim in libro XII. de civitate Dei: 'nemo querat efficientem causam male voluntatis; non est enim efficiens sed defectio" (uo. 396)

121 ״Omnequippe carens materia, forma, specieque procul dubio nihil est; omnis autem rerum absentia earumque defectus tribus praedictis carere manifestum est. Omnino igitur non sunt. Ac per hoc nec presciri, nec predestinari ab eo, qui summe est possunt." (uo. 397)

122 ״O, miranda immo dolenda, cecitas eorum, qui e contrario intelligcre nolunt, si quando in divina seu humana legerunt auctoritate, Deum praesciisse, vel praedestinasse peccata, morte, supplitia que penitus nihil sunt, quia defectus sunt." (uo.)

123 ״Sanctorum Patrum mendosus adulterator" (uo. 398)

12,1 ״Nulla etenim scriptura est, dequa non facile non intelligentes eam prava possint sentire." (uo.)

125 ״Illis et hujusmodi verbis catholici auctores solet haeretica insanire vecordia, fidemque minus eruditorum lupinis dentibus laniare." (uo. 400)

163