Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)
2000 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Az első évezred nyugat-európai keresztény filozófiája
Ί. a ״tekintélyek" (auctoritates): a Szentírás, az atyák és előző korok filozófusai 2. a szabad művészetek (septem artes liberales), különösen a dialektika 3. az éppen kialakuló filozófiai terminológia (״szaknyelv") 4. megfogalmazódnak standard kérdések, amelyek körül a viták folynak 5. kifejlődik az interpretáció - áthagyományozott művek értelmezése és a ״közve- títő" kategóriája. Egy gondolkodó, vagy írása egy megelőzőt értelmez, amelyet egyszersmind áthagyományoz az utókornak (az első évezred egész teológiája, fi- lozófiája közvetítő az ókor, az egyházatyák és a későbbi skolasztika között)4. Ezen egységnek és egységesítésnek politikai és egyházpolitikai hátterével nem fog- lalkozunk. A továbbiakban egy ״keresztmetszetben" foglalkozunk a felsorolt tényezőkkel, majd egy ״hosszmetszetben" hozzávetőleges időrendi sorrendben az egyes szerzőiekéi és műveikkel. Keresztmetszet 7. Λ tekintélyek Mindenekelőtt a Szentírás mindkét szövetségét kell említenünk. A két szövetség egymáshoz való viszonyát már meghatározták az első keresztény századok apologé- tái és többi szerzői. Egyes helyek fordítása meghatározta a további szentírás értelme- zést, teológiai szemlélődést és a viták kialakulását (pl. íz 7,14: ״Nisi credideritis, non intelligitis" - Róm 12,1 a λογική λατρεία rationale obsequiummal történt fordítása; Exod 3,14: Εγω ειμι ο ων5. Az egyházatyák közül első helyen kell említenünk szent Ágostont6. De libero arbitrio c. írása az állandóan kiújuló predesztinációs vitáknak az anyagát képezte, a De civitate Dei pedig az újraalakuló nyugatrómai birodalom legitimitása szempontjá- ból érdekest Meg kell említeni Nüsszai és Nazianzoszi Gergelyt és szent Ambrust is, akikre az első évezred szerzői szintén szívesen hivatkoznak. De Arisztotelész Organon·י Vö. WEISWE1LER HEINRICH S.J.: Paschasius Radbertus als Vermittler des Gedankengutes dr karó- lingischen Renaissance Scholastik I960. 363-402.o., 503-536.o. 5 VANYÓ LÁSZLÓ: Az egyházatyák Bibliája, a Septuaginta és a vele kapcsolatos kérdések in: .Jeromos füzetek 35.szám, L 999. - LÁNYI P JÓZSEF: Az Itala és a Vulgáta, Bp, 1891. különösen 27-31.0. - Nisi credideritis... : többek között: Ratramnus PL 121,167; Az ON-ról Areopagitára hivatkozva Eriugena ír bővebben PL 122,682. ö Például: Ratramnus: ״(Augustinus) doctor egregius et inter ecclesiasticos magistros elegantissimus", vagy ״egregius doctor et katholicae fidei propugnator eximius" (Contra graecorum opposita. PL. 121, 271 és 273); - J.S.Eriugena, De predestinatione: ״Aurelius Augustinus eloquentiae Christianae copiosissimus auctor" (PL 122,399) vö. többek között: Rcinkeens J.: Augustins Geschichtsphiloso- phie 1886; Seyrich G.J.: Die Geschichtsphilosophie Augustins nach seiner schrifts De civitate Dei Leipzig 1891. Troeltsch E.: Augustinus, die Kristliche Antiké und das Mittelaltcr (vö. Fried. Lleber- wegs Grundriss der Geschte der Philosophic Band 2. 1967. bibliográfiájával). 7 Nem lehetett közömbös, hogy az újraalakult Nyugatrómai Birodalomra a cicitas Dei vagy a civitas diaboli lesz érvényes. 146
