Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)

2000 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Az első évezred nyugat-európai keresztény filozófiája

ja, Platón Timaiosza és Areopagita Dion üsziosz írásai8 is gyakran idézett források kö- zé tartozik9.

Mindenféleképpen meg kell említeni Boethiust (Anitius Manlius Torquatus Severi- nus, 1480-1524). Noha elsősorban a De consolatione philosophiae10 tette őt neveze- tessé11, valamint a ״persona" meghatározása12, teológiai írásai és a szabad művésze- tekről írt könyvei a középkorban kommentárok anyagát szolgáltatták13. - Úgyszin- tén az egész középkort meghatározta jelszava: ״Fidem si poteris rationemque conju- ge"14. Önmagának célul tűzi ki: ״Platonem et Aristotelem in unam revocare concordi- am.15״. - Boethius teológiája főleg Scottus Eriugenára volt hatással, de arra is volt pél- da, hogy negatívan értékelték16.

2. A szabad művészetek17

A trivium és quadrivium, az enciklopédikus tudás (en-kyklo-paideia: ״körbevezető nevelés") különösen a dialektika (amelyet nagyjából Arisztotelész Organonja alkot), de

8 IVÁNKA ENDRE: Neoplatonikus volt-e Dioniisziosz Areopagita? in: Theologia 1942. 38-46; és 104- 114.0. - Magyar ford.: Pszeudo - Dionüsziosz Areopagitész: A mennyei hierarchiáról uő. Misztikus teológia ford. Erdő Péter in: Az isteni és az emberi természetről II. Bp. 1994. 213-265.0.

9 Különösen Scottus Eriugenánál (10.) - Aquinói Szent Tamás egész művében 1 700 idézetet tartanak nyilván Dionyziosztól. (vö. Joseph Pieper: Hinführung zu Thomas von Aquin. Herder, 1967. 46.0.

'0 Magyarul: Boethius a filozófia vigasztalása (ford. Hegyi György) Európa 1979.

יי A párbeszéd formájában írt mű alkalmas drámai előadásra. Ez is hozzájárulhatott a mű hosszú és

gazdag utóéletéhez, (vö. Ortutay Gyula /Dorogi/: Boethius és a 18. századi magyar barokk, in: Egyetemes Philologiai Közlöny, 1936, 183-186.) - B. filozófiaértelmezéséről Id.: Markus Enders: Die Heilendekraft dér Philosophie. in: Entwicklungslinien mitteralterlicher Philosophic. Wien, 1999. - B. keresztény voltát az is kérdésessé teszi, vajon jellemző-e a kivégzést váró keresztényre a De consolatione stílusa? (vö. Peter Kuntzmann: Boethius und das Dilemma christlicher Philosophie. in: Entwicklungslinien...) - Általában III. Pros. 12: ״Est igitur summum bonum, quod regit cuncta fortiter sua viterque disponit.", Bölcs 8,1-gyel való összehasonlítás alapján következtetnek B. hívő voltára: ״Attingit ergo a fine usque ad finem fortiter et disponit sua viter."

12 ״Persona est nature rationalis individua substantia." (PL 64,1343)

3י A De hypotheticis syllogismis-hez feltehetőleg Fleury-i Abbo és esetleg ennek kortársa, Aurillaci-i Gerbert írt először kommentárt (vö. Schupp Franz: Abbo von Fleury De syllogismus hypotheticis. Leiden 1997.) - ld. még Leo Schrade: Die stellung der Musik in dér Philosophie des Boethius. In: Archív für Geschichte dér Philosophie (XVI) 1932, 368-400.o. /Főleg a ״disciplina" jelentéséről/

14 In: Utrum Pater et Filius et Spiritus Sanctus De divinitate substantialiter praedicantur. - id. Grabmann: Die Geschichte der scholastischen Methode 1. 172 után

15 In Aristotelis perihermeneias etr sec. 11,3

10 Corwey-i Bovo apát óv B. olvasásától (vö. Kunzmann, 42)

7י Seneca szerint azért ״szabad", mivel a szabad emberhez méltók; Szent Ágoston szerint mivel csak a szabad ember számára hozzáférhetők, és csak ő ápolhatja őket minden ellenszolgáltatás nélkül (vö. Peter Schulthess und Ruedi Imbach: Die Philosophie im lateinischen Mittelalter 1996. 26.0.) - A hetes szám megegyezik a Bölcsesség Házának hét oszlopával. (Péld.9,1) - nagy Károly udvarában gyakorlati szerepük volt: a szent szövegek javítása és magyarázása, valamint az istentisztelet rendjének helyes kialakítása körül (vö. Jedin, Hubert kiad.: Handbuch dér Kirchengeschichfe, Herder 1966. I1I/1. 8 7 köv.)

Scotus Eriugena következőképpen határozza meg a szabad művészeteket: Grammatica est articulatae vocis custas et moderatrix disciplina /ili. materiae/, occasione, qualitate, loco, tempore, facultate discutiens copiose atque ornate disciplina; breviterque definiri potest, rhetorica est finitae causae septem periodus sagax et copiosa disciplina. Dialectica est communium animi conceptionens rationabilium diligens investigatrixque disciplina. Arithmetica est numerorum contemplationibus (animi) succumbentium rata intemeratque spatia superficiesque sagaci mentis intuitu considerans disciplina. Musica est omnium (quae sunt), (sive) in motu (sive in statu) scibili, naturalibusque

147