Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)
2000 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: A Dominus Iesus nyilatkozat és a "nővér-egyház" kifejezés használata
fenn.7 Azok az Egyházak (ortodoxok), amelyek jóllehet, nem fogadják el a pápa pri- mátusát, mégis szoros szállal kötődnek a Katolikus Egyházhoz az apostoli utódlás (successio apostolica), és az érvényes eukarisztia révén. Más egyházi Közösségek (pro- testánsok) azonban, melyek nem őrizték meg az érvényes püspökséget és eukariszti- át, a keresztség révén közösségben vannak -jóllehet nem tökéletes módon- a Katolikus Egyházzal.8 Az Ötödik fejezet az Egyház szempontjából tekint Isten Országára és Krisztus Or- szágára. Az Egyház maga is misztérium és nem választható el, sem Jézus személyé- tői, sem az ő Országától. Ugyanakkor Isten Országa még történelmi időszakában sem azonos az Egyház látható és társadalmi valóságával, mivel Krisztus és a Szentlélek az Egyház látható keretein kívül is működik.9 A Hatodik fejezet az Egyház viszonyát elemzi a többi valláshoz, az üdvösség szem- pontjából. Itt mindenekelőtt kimondja, hogy az Egyház szükséges az üdvösségre, mi- vei ez Isten szándéka.10 Ő ugyanis Krisztust küldte közvetítőnek és az üdvösség útjá- nak, aki jelenvalóvá számunkra az ő Testében, az Egyházban lesz.11 Ez természetesen nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Isten egyedül őáltala ismert utakon megadja ke- gyeimét a nem keresztényeknek vagy a más vallásban élőknek.12 Jóllehet bizonyos vallásos elemek, - amelyeket a Lélek művel az emberek szívében, a népek történeimé- ben, a kultúrákban és a vallásokban - értékelhetők, ám mégsem tulajdoníthatunk י Lumen Gentium 8: ״Haec Ecclesia, in hoc mundo ut societas constituta et ordinata, subsistit in Ecclesia catholica, a successore Petri et Episcopis in eius communione gubernata", in Enchiridion Vaticanum L, 305. 8 Unitatis Redintegratio, 3: ״Hi enim qui in Christum credunt et baptismum rite receperunt, in quadam cum Ecclesia catholica communione, etsi non perfecta, constituuntur", in Enchiridion Vaticanum /., 503. 9 Johannes Paulus 11., Redemptoris Missio, 18: ״Non potest Regnum ab Ecclesia separari. Certe, Ecclesia non est ipsa sibimet finis, cum sit ad regnum Dei ordinata, cuius et germen, signum et instrumen- tum. Sed, etsi a Christo distinguitur et a Regno, Ecclesia est indissolubili modo utrique coniuncta. ...opus Christi et Spiritus extra visibiles ...fines non excludat...", in Enchiridion Vaticanum XII., 586. 10 Az Egyházzal kapcsolatban újra meg újra felvetődik a kérdés a nem keresztények és a nem katoliku- sok üdvösségét illetően. A 11. Vatikáni Zsinat tanítása nagy segítséget jelent az Egyházon kívüli ke- gyelem és a Krisztus által hozott üdvösség egyetemessége számára. Míg az egyházatyák és a teolő- gusok egy része feltételezi azok bűnösségét, akik az Egyházon kívül vannak, a jelenlegi értelmezés inkább az Egyházon kívül állók ártatlanságát vélelmezi. Cyprianusszal kezdődik az ״Egyházon ki- vül nincs üdvösség" (Extra Ecclesiam nulla salus, Ep. 73,2) gondolata, mely azonban a bukottak (lapsi) visszatérésére vonatkozott. A kizárólagos axiómát a tanítóhivatal kifejezetten elítélte 1949. augusztus 8-án írt levelében, valamint ennek képviselőjét Leonard Feeney jezsuitát 1953. február 4- én név szerint kiközösítették (Vö. DS, 3866-3873). A kortárs teológia ״Extra Ecclesiam nulla salus" kijelentést nem perszonális, hanem instrumentális princípiumként fogja fel, mivel nem akarja és nem is tudja megítélni, hogy mely személyek jutnak el az üdvösségre, ellenben rámutat az üdvös- ségre jutás eszközére, az Egyházra. 11 Lumen Gentium, 14: ״Docet autem Sacra Scriptura et Traditione innixa, Ecclesiam hanc peregrinan- tem necessariam esse ad salutem. Unus enim Christus est Mediator ac via salutis, qui in Corpore suo, quod est Ecclesia, praesens nobis fit. Ipse autem necessitatem fidei et baptismi expressis verbis incul- cando (cf. Mc. 16,16; 10, 3,5), necessitatem Ecclesiae in quam homines per baptismum tamquam per ianuam intrant, simul confirmavit. Quare illi homines salvari nonpossent, qui Eclesiam Catholicam a Deo per Iesum Christum ut necessarium esse conditam non ignorantes, tamen vel in eam intrare, vel in eidem perseverare noluerint", in Enchiridion Vaticanum L, 322. וג Ad Gentes, 7: ״Christus enim ipse necessitatem fidei et baptismi expressis verbis inculcando, necessi- tatem ...Etsi ergo Deus viis sibi notis homines evangélium sine eorum culpa ignorantes ad fidem adducere possit.", in Enchiridion Vaticanum L, 1104. 117
