Teológia - Hittudományi Folyóirat 33. (1999)

1999 / 1-2. szám - Kocsis Imre: Krisztológiai fenségcímek a szinoptikus evangéliumokban

jék, amit a próféta meghirdetett..." (1,22; 2,15.17.23; 4,14; 13,35 stb.).28 Az Ószö- vétségre való visszautalás a csodákkal kapcsolatban is megjelenik (8,17; 12,15-21). A csodatettek nem mások, mint az Ószövetség által meghirdetett üdvidő jelei.

Az Ószövetség beteljesítése mellett az is igen hangsúlyos, hogy Jézus az igazi Izra- élnék, az egyháznak a létrehozója, építője, tanítója és fenntartója 29 Mind Jézus tani- tásának, mind a csodatetteinek a bemutatása az egyház életére való tekintettel törté- nik. Kulcsfontosságú az evangélium utolsó jelenete (28,16-20), amelyben a feltámadt Krisztus felhatalmazást ad az apostoloknak arra, hogy minden népnek adják tovább a tanítást, amit korábban tőle kaptak, illetve a keresztséggel tegyék őket az igazi Izra- élnék tagjaivá. Az evangélium a megdicsőült Úr állandó jelenlétének ígéretével fejező- dik be: ״En veletek vagyok mindennap a világ végéig" (28,20). Jézus távozásáról nincs szó. A hangsúly éppen a folytonosan megtapasztalható jelenlétén van: Krisztus im- máron az egyházon keresztül folytatja és vezeti beteljesedésre üdvözítő művét. Az evangélista tehát az egyházát mindvégig kísérő és támogató, teljhatalmú Jézus Krisz- tusról is tanúskodni kíván művével.30

1. Messiás - Dávid Fia

A fentebb említett márki szövegek mindegyikének van párhuzama Máténál. Ám a Messiás (Krisztus), illetve a vele szorosan összefüggő Dávid fia fenségeim jóval több- szőr szerepel itt, mint Márknál. Főleg a Dávid fia megnevezés gyakorisága a feltűnő. Már az evangélium első mondatában (1,1) kifejezésre jut, hogy Jézus Ábrahám fia és Dávid fia. Ezt követően a 3xl4-es felépítésű nemzetségtábla szintén Jézus Dávidtól va- ló származását nyomatékosítja.31 A nemzedékek sorába azonban Jézus nem természe- tes leszármazás útján kapcsolódik be, hanem adopció által. József mint Dávid fia kap utasítást arra, hogy ismerje el törvény szerinti fiának Mária Szentlélektől fogant gyér- mekét, s így biztosítsa számára a Dávid-fiúságot (vö. Mt 1,18-25).

A Dávid fia fenségeim gyakran szerepel a beteggyógyításokról, főleg a vakok meg- gyógyításáról szóló elbeszélésekben. Ez persze nem teljesen új. A jerikói vak, Bartime- us, Márknál is a ״Dávid fia" megszólítással fordul Jézushoz (Mk 10,48). Máté azon- ban más csodaelbeszélésekben is előszeretettel használja a címet. Még a pogány kána- áni asszony is ezekkel a szavakkal kéri Jézus segítségét: ״Könyörülj rajtam, Uram, Dávid fia" (15,22). A Mt 12,22-24-ben egy vak és néma megszállott meggyógyításá- ról van szó. A jelenlevő tömeg azt fontolgatja, nem Jézus-e a Dávid fia. A farizeusok

28 Vö. ROTFUCHS, W, Die Erfüllungszitate des Matthäusevangeliums, Stuttgart 1969: LUZ, U., Matthäus I, 134-141; SCHNACKENBURG, R., Die Person Jesu, 127-134.

29 A Máté-evangélium teológiájához az 3. jegyzetben említett műveken kívül vö. TRILLING, W., Das wahre Izrael. Studien zur Theologie des Matthäusevangeliums, München 1964; FRANKEMÖLLE, H., Jahwe-Bund und Kirche Christi, Münster 1974; ERNST, J., Matthäus. Ein theologisches Portrait, Düsseldorf 1989; GN1LKA, J., Theologie, 174-196.

30 Érdekes, hogy egyedül Máté evangéliumában olvasható ez a mondás: ״Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük" (18,20). A kijelentés egyértelműen az egyház időszakára vonatkozik.

31 A nemzetségtáblához a kommentárokon kívül vö. BROWN, R. E., The Birth of the Messiah, New York 1977, 57-95; LIPTAY GY. - RÓZSA H., Krisztus Jézus született, Budapest 1978, 242-261. GRELOT, R, Jésus de Nazareth II, 437-441.- ------ 22 -------