Teológia - Hittudományi Folyóirat 33. (1999)
1999 / 3-4. szám - Rózsa Huba: Az Ószövetség szociális törvénykezése a Deuteronomiumban (I. rész)
litariánus tudat. Ez a törzsi társadalom az egyiptomi szolgaságból való kiszabadulás tapasztalatában és a kánaánita városállamok feudális szerkezetének ill. kizsákmányo- ló szisztémájának elutasításában formálódott. A monarchia megszerveződésével azon- ban az egalitariánus társadalom felbomlott és helyére egy tagozódott társadalom lé- pett a szegénység és a gazdagság, a hatalom és az alárendeltség ellentétével. A Deute- ronomium egy testvériségre épülő szociális struktúra révén akar ebben a helyzetben változást előidézni, részben az állam intézményeiben35, részben a társadalom szerke- zetéből adódó viszonyokban. A testvér terminológia nem a kultusz köréhez tartozik, hanem legtöbb esetben a szociális magatartást motiválja, olyan esetekben, amikor azt a jog nem követelheti meg (lásd pl. Dt 22,1-3.4). A testvér-voltra tehát a társadalmi vonatkozások terén em- lékeztet a deuteronomiumi törvény, a szegények és a szegénység elhárításának ügye- iben. így például ha egy izraelita nehéz helyzetbe kerül, akár anyagi szükség (hitelre vagy kölcsönre szorul: Dt 15,2.7; kényszerrabszolgaságba kerül a hitel megtérítése végett: Dt 15,12; kamatra adott kölcsön esetében: 23,20 köv.; emberrablás rabszolga- ságba vetés céljából: Dt 24,7; a napszám kifizetése még aznap estéig: Dt 24,14), akár anyagi értékeinek elvesztése (elkóborolt állatok vissza vezetése a tulajdonoshoz: Dt 22,1-3.4), akár a bíróságon peres eljárás (Dt 19,16-19) miatt. A deuteronomiumi test- vér fogalom bizonyos kiterjesztést is nyer akkor, amikor a jövevény is hasonló jogo- kát igényelhet mint a szegény izraelita testvér (Dt 24,14 köv.), sőt az idegen edomita is testvér, aki JHWH közösségéhez társulhat (Dt 23,8). Ebben a háttérben érdekes, hogy a testvériségre nem történik hivatkozás a kor társadalma szociálisan problémás csoportjaiként ismert jövevények, árvák és özvegyek esetében és nem említi őket a deuteronomiumi törvény testvérnek. Kétségtelen azonban, hogy mint Izrael népéhez tartozók ők is testvérek. A háttérben nyilvánvalóan az a körülmény áll, hogy ezek a csoportok ugyan a társadalom szociálisan problémás csoportjaihoz tartoztak, de nem a szegények közé soroltak, minthogy anyagi gondoskodásuk és társadalmi helyzetük a deuteronomiumi törvényben jogilag biztosított36. 35 A Deuteronomium az állam intézményeinek egészen új formájára ad rendelkezéseket (Dt 16,18- 18,22), de nincs szándékában a királyságot megszüntetni, hanem a hierarchikusan felépített állam helyére egy hatalmától megfosztott államot akar állítani. Az intézményeket úgy akarja megváltoz- tatni a testvér viszony révén, hogy megszünteti a fölé és alárendeltek között fennálló különbséget, s egyúttal az osztálykülönbségek kialakulását. Az állam intézményeire vonatkozó deuteronomiumi törvények (Dt 6,18-18,22) ebben a szellemben adnak rendelkezéseket. A király ״szíve ne emelkedjék gőgösen népéből való testvérei fölé" (Dt 17,20). Ő is (Dt 17,15) miként a próféta (Dt 18,15) a test- vérek közül emelkedik hivatalába. Lévi papi törzse úgy él Izrael népe körében mint testvérek között (Dt 18,2), és a vidéken élő leviták olyan jogokkal rendelkeznek a központi szentélyben, mint ajeru- zsálemi templomban tevékeny levita testvérek (Dt 18,7köv.). A deuteronomiumi törvénykezést az állam intézményeire vonatkozóan lásd LOHFINK, N., Gewaltenteilung. Die Amtergesetze des Deute- ronomiums als gewaltenteiliger Verfassungsentwurf und das katholische Kirchenrecht: Unsere gros- sen Wörter, Freiburg i. Bg 1985, 57-75 old. ; RÜTERSWÖRDEN, U., Von der politischen Geemein- schaft zur Gemeinde. Studien zu Dt 16,18-18,22 (BBB 65), Frankfurt/M. 1987. 36 Lásd LOHFINK N., Das deuteronomische Gesetz in der Endgestalt, 25-40 old.: Studien zum Deutero- nomium III., 205-218 old. 149
