Teológia - Hittudományi Folyóirat 33. (1999)
1999 / 3-4. szám - Rózsa Huba: Az Ószövetség szociális törvénykezése a Deuteronomiumban (I. rész)
Ebben a helyzetben az özvegy védelemre szorult jogainak védelmében s egyúttal tá- !nógatásra az anyagi szükségben. Az Ószövetség bibliai hagyománya hangsúlyozza, hogy (a jövevények, az árvák és) az özvegyek védelmének feladatát maga JHWH, íz- rael Istene vette át, aki igazságot szolgáltat nekik (Dt 10,18). JHWH erre vonatkozó akaratát parancsba is adta, amelyet Izrael jogalkotásában különösen a deuteronomiu- mi törvény képvisel. Peres ügyekben nem szabad (a jövevények, az árvák és) az özve- gyek jogát megcsorbítani (Dt 27,19) és zálogot venni tőle (Dt 24,17). Szociális rendel- kezések sora a létfenntartáshoz szükséges élelmet biztosít neki a többi nehéz szociális helyzetben élő embercsoporttal együtt a tized bemutatásánál (Dt 26,11), a három évenkénti tizednél (14,29; 26,12), a hetek ünnepénél (Dt 16,11), a sátoros ünnepnél (Dt 16,14). Az aratás után, az olajfák leverése és a szüret után a földeken vagy szőlőben maradt termés összegyűjtése is (a jövevénynek, az árváknak és) az özve- gyeknek jár ki (24,19.20.21)24. Az árva (םותי ejtsd jatom) az a gyermek, aki elveszítette apját, és az özvegynek kell gondoskodnia róla. Az özveggyel együtt úgy jelenik meg az ókori Kelet és Ószövetség hagyományában mint a társadalom különlegesen védelemre szoruló csoportja. A Deuteronomium, mint láttuk, együtt említi még a jövevénnyel. Az árvák isteni védel- mérői és szociális gondoskodásáról ugyanaz érvényes, amit fentebb az özveggyel kap- csolatban mondtunk25. . A deuteronomiumi törvényben említett és az eddig tárgyalt szociálisan problémás társadalmi csoportok mellett még magyarázatra szorul az 'ebed (דבע) szó jelentése, amely a Dt 12-26-ban több összefüggésben is szerepel. Az 'ebed olyan személyt jelent, aki egy másiknak alárendelt. Ez az alárendeltség azonban különböző viszonyt jelöl meg, ezért a szó jelentése is különböző: rabszolga, szolga, alattvaló, tisztviselő, vázul- lus, és mint szolga valamelyik istenség tisztelője. A héber nyelvnek nincs saját termi- nus technikusa a rabszolga megnevezésére, hanem a bibliai hagyomány az 'ebed szó- val fejezi ki valakinek rabszolga voltát, a rabszolganőét pedig az 'ama (המא) és a sifha (החפש) szavakkal. A rabszolga és rabszolganő olyan személy, aki másnak, urának tu- lajdona, és a rabszolgák gyakran a marha, az arany és ezüst mellett említtetnek mint valakinek tulajdonai. A deuteronomiumi törvényben, a szabad és földdel rendelkező izraelita háznépéhez tartozó rabszolgákról ill. rabszolganőkről van, amikor a törvény az áldozatok bemu- tatásánál s az ünnepeknél felszólít a közösen megült ünnepi örömre a következő mó- dón: 5״ örüljetek JHWH, a ti Istenetek színe előtt, ti és fiaitok és leányaitok, rabszol- gáitok ('ebed) és rabszolgálóitok (,ama), a levitával együtt..." (Dt 12,12.18), a hetek ünnepénél és a sátoros ünnepnél (Dt 16,11.14). A rabszolgák és rabszolganők beleér- tendők akkor is, ha csak annyi szerepel a felszólításban: ״örvendezz házad egész né- pével" (Dt 12,7.12.18.; 14,26). Az 'ebed szintén rabszolgát, az 'ama pedig rabszolga- nőt jelent a Dt 15,17-ben az ún. rabszolgatörvényben (Dt 15,12-18), a szökött rab- szolgáról való rendelkezésben (Dt 23,16). Egész különleges színezetet nyer az 'ebed fo- galom, amikor JHWH a rabszolgákkal való emberi bánásmódra, a héber rabszolgák elbocsátásra, a velük való közös ünneplésre szólít fel azzal az indoklással, hogy Izra24 Lásd KÜHLEWEIN, J., Art. ״המלא ,almana Witwe1', THAT I., kol 169-173; HOFFNER, H. A., Art. ״.דמלא 'almanah",ThWAT I., kol. 308-313. 25 Lásd RINGGREN, H., Art. ״avr jatom", ThWAT III., kol. 1075-1079------- 142 ------
