Teológia - Hittudományi Folyóirat 33. (1999)
1999 / 3-4. szám - Rózsa Huba: Az Ószövetség szociális törvénykezése a Deuteronomiumban (I. rész)
el emlékezzen arra, hogy maga is rabszolga ('ebed) volt Egyiptomban, és JHWH sza- badította ki ebből keserű állapotból (Dt 5,15; 15,15; 16,12; 24,18.22). Ezért kell együtt éreznie a rabszolgaságban élőkkel26. A deuteronomiumi törvény bár a rabszolgákat nem sorolja együtt a problémás cső- portokkal (levita-jövevény-árva-özvegy), mégis mint a társadalmi valóság része ez is megjelenik a szociális törvénykezésben, hogy védelemben részesüljön. Törvénycsoportok a Dt 12-26-ban A törvényekben felmerülő társadalmi csoportok bemutatása után fordítsuk figyel- műnket magukra a törvényekre, amelyekben szociális természetű rendelkezéseket ta- lálunk a felsorolt csoportok helyzetére vonatkozóan. Első pillantásra nehéz valamilyen szisztémát felfedezni közöttük, mégis a törvények és a bennük szereplő társadalmi csoportok összefüggése támpontokat szolgáltatnak az eligazodáshoz27. Ezek alapján a deuteronomiumi törvénykönyv szociális rendelkezéseit két csoportra oszthatjuk. A törvények első csoportja azokat rendszabályokat tartalmazza, amelyeknek meg- határozó eleme a szegénység. Az elszegényedésnek azt a feltartozhatatlannak látszó folyamatát célozzák enyhíteni és visszafordíthatóvá tenni, amelyben a szabad és föld- tulajdonnal rendelkező izraelita elveszíti földjét és szabadságát, s végül adósságának visszafizetése végett rabszolga státuszba kényszerül. A törvényeknek erre a csoport- jára jellemző, hogy az izraelita társadalom fentebb tárgyalt csoportjai közül csak a szegény szerepel bennük, és szövegükben a szegényt jelentő szavak az 'ani (ינע) és az 'ebjon (JVDX) halmozva találhatók. Sohasem lépnek fel viszont ezekben a törvényekben a deuteronomiumi szociális törvénykezésben szilárd sorozattá összekapcsolt s az óko- ri Keleten és a bibliai hagyományban szegénynek ismert személyek, vagyis az árva (םותי ejtsd jatom) és az özvegy (הדמלא ejtsd 'almana), a jövevény {רנ ejtsd gér) pedig mindössze csak egy alkalommal (Dt 24,14). Az elszegényedéssel kapcsolatos törvények a következők:- Dt 15,1-6: a 7. esztendő, minden hitelező köteles izraelita embertársának az adósságát elengedni, hogy ne legyen szegény Izraelben (semitta-év) (4. v.: 'ebjon);- Dt 15,7-11: felszólítás a szegénynek nyújtott nagylelkű hitelre, még akkor is ha közel van az elengedés 7. esztendeje s ezért fennáll a lehetősége annak, hogy a tartozást a hitelező nem kapja vissza (7.9.11a.llb.v.: 'ebjon; 11b.: 'ani); 26 Lásd DE VAIIX, R., Les institutions de l'Ancien Testement I., Paris t976, 125-140; WESTERMANN, C, Art. ״רבע 'aebaed Knecht', THAT II., kol. 182-200, 182-186; RINGGREN, H., Art. ״רבע ,abad", ThWAT V, kol. 982-997, 994-997 27 A törvények csoportosításában, természetének és összefüggésének leírásában LOHFINK N., Das dcu- teronomische Gesetz in der Endgestalt - Entwurf einer Gesellschaft ohne marginale Gruppen, BN 1 (1990) 25-40 old.: Studien zum Deuteronomium und zur deuteronomischen Literatur III. (SBAB 20), Stuttgart 1995, 205-218 old. című értekezésének megállapításaira támaszkodunk, bár követ- keztetéseit nem mindenben követjük. LOHFINK, N. értekezésének megállapításait rövidebbenn össze- foglalva megtalálható Armut in den Gesetzen des Alten Orients und der Bibel: Studien zur biblischen Theologie (SBAB 16), Stuttgart 1993, 239-259, 249-254 című cikkében. 143
