Teológia - Hittudományi Folyóirat 33. (1999)
1999 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Néhány észrevétel Pázmány filozófiai munkássága kapcsán
vábbi anyag számára; nemcsak mint a létező elvei és okai, hanem mint annak részei és fajai, amennyiben a természetes világosságnál meg lehet ismerni."47 V. tétel: ״Ezt a tárgyat és annak fajtáit, valamint tulajdonságait úgy vizsgálja a me- tafizika, hogy nem bocsátkozik végső megkülönböztetésekbe és nem alkot róluk saját végső fogalmakat, hanem igyekszik kifejteni az által, ami közös, és a mivolt-beli okok segítségével mindazt, ami formális objektuma jelentésében benne foglaltatik."48 - VI. tétel: ״Az Arisztotelész által áthagyományozott metafizikát három részre oszthatjuk, amelyek közül az első a matériáról tényleg és értelmileg elvonatkoztatott létezőkkel foglalkozik; a másodikban a transzcendentáliákról van szó, ezek: a létező - az egy, az igaz, a jó; az aktusról és a potenciáról; a harmadik a tíz legmagasabb nemet foglalja magában, és a létezőt, amely szubsztanciára és akcidensre oszlik."49 2. A létező fogalma Havenzweig/Scholz, XL. tétel: ״Vesszük a létező formális fogalmát, amely minden más formális fogalomtól valóságosan különbözik, amelyekkel az egyedi létezőket fo- galmazzuk: vesszük a létező objektív értelmét, amely minden objektív létezővel közös, Istent kivéve. Ez az objektív fogalom egyesítve magában foglalja minden létező min- den értelmét, anélkül, hogy akár csak az ész által független lenne tőlük."50 a Zara, I. tétel: ״A metafizika elsődleges tárgya a létező mint létező, véleményünk szerint igazi és valódi tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek nézetünk szerint forma- ilag nem egyebek, mint dolgok bizonyos szemléletei, amelyek magából a létezőből származnak, és noha a létezővel egymás között nem felelnek meg az azonosság fogai- ma által, semmi sem gátolja őket, hogy a létezőség és az ítélet értelmében legyen va- lami közös, amiben megegyeznek."51 Benedetto Rom. Trid., I. tétel: ״Az első filozófia, noha mindenekelőtt azokat a szubsztanciákat vizsgálja, amelyek minden konkréciótól mentesek, valamint a széllé- mieket, mégis szükséges, hogy szemlélje azokat az általános predikátumokat, amelyek mind a testi, mind a lelki dolgok számára közösek; így a közös létező és az ő tulaj- donságainak szemlélete a metafizikára tartozik; a fizikára tartozna, ha nem volnának 47 ״Obiectum Metaphysicae adaequatum statuitur a nobis Ens ut Ens commune Deo et creaturis, substantiae et accidenti et etiam substantiae a materiae concretione remotae non tantum ut principia et causae entis, verum etiam ut eiusdem partes seu species quatenus lumine naturali cognosci possunt." 48 ״Hoc autem obiectum eiusque species ac passiones ita considerat metaphysica, ut non descendat ad ultimas differentias, nec formet de illis proprios ultimosque conceptus, sed per commune et quidditativas rationes quidquid in ratione formali obiecti sui comprehenditur, conatur explicare." 49 ״Tres partes dividi commode potest ab Aristotele tradita metaphysica, in quarum prima explicantur entia a materia abstracta re et ratione; altera transcendentia explicatur ens, - unum, verum, bonum, actus, potentia; tertia complectitur decem summa genera quibus ens in substantiam et accidens distributum continetur." 50 ״Datur unus conceptus formalis Entis reipsa distinctus ab omnibus conceptibus formalibus, quibus particularia entia concipiuntur: datur etiam ratio una obiectiva Entis communis omnibus entibus praeter Deum, hicque conceptus obiectuvus omnes omnium Entium, a quibus nec per intellectum praecisum est, rationem in confuso includit." 5״ וmetaphysica obiectum praestantissimum ens quatenus ens nostra sententia veras habet, realesque passiones, quae nihil aliud sunt formaliter quam rationes quaedam ex ipso ente originem ducentes: et quamvis cum ipso et secum invicem conceptus identitate non convertantur, nihil tamen obstatquominus mutuans reciprocationem entitatis, et praedicationis rationem." 123
