Teológia - Hittudományi Folyóirat 32. (1998)
1998 / 3-4. szám - Dolhai Lajos: A Szentlélek és a liturgia
Teológia 1998. 3-4. szám DOLHAI LAJOS A Szentlélek és a liturgia Gyakran hangzik el az a kijelentés, hogy a katolikus Egyházban keveset beszélnek a Szentiélekről. A keleti egyházak szerint főként az ekkleziológiában és a liturgikus teológiában túlhangsúlyozott a krisztusközpontúság, amit krisztomonizmusnak is szoktak nevezni.1 A II. Vatikáni Zsinat egyháztana lényegesen változtatott a Mys- tici Corporis enciklika által meghatározott egyházképen, és kifejezetten is beszélt az Egyház és a Szentlélek kapcsolatáról.1 2 El kell azonban ismernünk, hogy még ma sem eléggé hangsúlyozott a Szentlélek jelenléte a liturgikus és szentségi cselekményekben, pedig az egyház liturgiáját a Szentlélek élteti, ő teszi gyümölcsözővé a hívek számára; és a szentségekben is a Szentlélek fejti ki megszentelő tevékenységét. H. Schmiedt liturgika-kézikönyvében3 összegyűjtötte az elmúlt évszázad jellegzetes liturgia definícióit. Sajnálattal állapítja meg, hogy a 30 liturgia-definíció közül, amelyet ismert és elismert liturgikusok4 fogalmaztak meg csak egy olyan van5, amelyben utalás történik a liturgia és a Szentlélek kapcsolatára. A liturgia definíciók a Mediátor Dei előtt és után is csak azt hangsúlyozták, hogy a liturgiában a megdicső- ült Krisztus folytatja az ő „papi jellegű" tevékenységét a „titokzatos test", vagyis az Egyház szertartásai által. XII. Pius pápa Mediator Dei kezdetű enciklikája (1947), amely a XX. századi liturgikus mozgalom gyümölcse és zsinati liturgikus konstitúció „előfutára" szintén nem említi a Szentlelket a liturgia meghatározásában. Többen6 sajnálattal említik meg, hogy a II. Vatikáni Zsinat sem tartotta fontosnak, hogy a liturgia definíciójába bekerüljön a Szentlélek (vö. SC 7). A liturgikus konstitúció, ha nem is hangsúlyozottan és gyakran, más összefüggésben azért beszél a Szentlélek és a liturgia kapcsolatáról. Az egyháztani szempontok tárgyalásánál kijelenti, hogy „a liturgia az Úrban szent templommá és a Szentiélekben Isten hajlékává építi az Egyház tagjait'' (SC 2). A húsvéti misztérium megünneplésével kapcsolatban pedig megjegyzi, hogy mindez „a Szentlélek ereje által megy végbe" (SC 6). A későbbi zsinati dokumentumok liturgikus vonatkozású részei viszont már jobban kiemelik a Szentlélek szerepét az egyház liturgiájában.7 A Lumen Gentium szerint „a szent litur1 Vö. ZIZIOULAS J. D., Az egyház pneumatologikus dimenziója, in Szolgálat 1975/26, 19-32. 2 A legfontosabb helyek: LG 4; 7; 8; 12; 13; 24; 48; UR 2; AG 4. - Vö. LAMINSKI A., Die Entdeckung der pneumatologischen Dimension der Kirche durch das Konzil und ihre Bedeutung, in Hoffmann E, Sapienter odinare, Leipzig 1969, 392-405. 3 SCHMIEDT H., Introductio in Liturgiám Occidentalem, Herder 1965, 60-64. 4 L. Beaduin, L. Boyer, О. Casel, L. Eisenhoffer, PR. Guéranger, J. A. Jungmann, P Parsch, M. Righetti stb. 5 VAGGAGINI С, II senso teologico della liturgia, Roma 1965, 38. 6 TRIACCA A. M, Spirito Santo, in Nuovo Dizionario di Liturgia, Ed. Paoline 1984, 1417. 7 Vö. mégAA 3; LG 11; 50; PO 5 H 14
