Teológia - Hittudományi Folyóirat 32. (1998)
1998 / 3-4. szám - Várnai Sándor Jakab: A szerzetesség az egyházban
a) „Az üdvösség jele' A Lumen Gentium első bekezdésében az szerepel, hogy „az Egyház Krisztusban mintegy szentsége, azaz jele és eszköze az Istennel való bensőséges egyesülésnek és az egész emberi nem egységének". Az egyház sacramentum - jel és eszköz. A II. vatikáni zsinat egyházfogalma tehát újból előtérbe állítja az egyház jel-szerepét, és az üdvösség eszközeként mutalja be. Végigvonul a zsinati dokumentumokon, hogy az egyház a maga különböző'tagjaival meg akarja mutatni Krisztust. Krisztus jelenlétét hivatott maradandóvá tenni. Mivel az Úr a mennybemenetel után a történelemnek immár nem átlagos szereplője, hanem sajátos módon van jelen, az egyháznak a dolga, hogy megjelenítse Krisztust. Ha ezt a gondolatot végignézem, akkor természetesen a papságról és világi keresztényekről is olvassuk a zsinati dokumentumokban, hogy megjelenítik Krisztust, de a szerzetesekről is. Mivel az egyház: jel, és a szerzetesség jelszerepre hivatott, ezért a szerzetesség az egyház természetét fejezi ki és ahhoz tartozik hozzá. A szerzetesi élet és az egyes szerzetesek jel-mivolta az egyház jelszerepének egyfajta sűrűsödése. Az ő feladatuk kiemelten is Krisztus megmutatása, láttatása. „... a szerzetesi élet egészen különleges részesedés Isten népének szentségi természetéből. A szerzetesi fogadalmat tettek fölszenteltsége elsősorban arra irányul, hogy eleven tanúságot tegyenek Krisztus kifürkészhetetlen misztériumáról, akit személyükben valójában megjelenítenek, akár a hegyen imádkozik, akár a sokaságnak hirdeti Isten országát, akár gyógyítja a betegeket és nyomorultakat vagy téríti a bűnösöket, akár megáldja a kicsinyeket és jót tesz mindenkivel és mindig engedelmes az Atya iránt, aki őt küldte (LG 46)." (Mutuae Relationes 10) Feladatuk az, hogy valamiféle tapasztalatot közvetítsenek Krisztusról. Hogy életük, munkájuk, imádságuk révén emberek tapasztalatot szerezhessenek arról, hogy Krisztus: jelenlévő. Ezzel vesz részt a szerzetesség az egyház általános jel-mivoltában. Ez az első teológiai megfontolásunk. Hasonló következtetésre jut Herzig is, amikor a Lumen Gentium tanítását idézi fel: „Az egyház és a szerzetesség kapcsolatát a Lumen Gentium sokkal inkább átgondolja, mint a szerzetesség korszerű megújításáról szóló határozat. Az V. és VI. fejezetek keletkezésének története azt mutatja, hogy a szerzetesi hivatást az életszentségre szóló meghívás, tehát az egyház karizmatikus rendje mellé sorolták, és nem „köztes állapotnak" tekintették a klerikusok és laikusok hierarchikus szervezetében. Felmerül azonban a kérdés, hogy ha az életszentséget nem tarthatjuk fenn a szerzetesek kiváltságának (vö. LG V fejezet), akkor mi a szerzetesség funkciója az egyházban. A zsinati dokumentumok ebből a célból vezetik be a jel kategóriáját. A LG tervezeteiben ez a kategória eltérő hangsúllyal szerepelt, olykor komoly vita tárgya is volt. Az 1963-as tervezetben már az egész szerzetesi teológia erre épült. Néhány zsinati atya intervenciója nyomán a további szövegjavaslatokban ismét elveszítette központi helyét. A nézetkülönbségek főleg a jel kategóriájának eltérő értelmezéséből adódtak. Bírálói valamilyen külső, hozzáadott, nem a belsőhöz tartozó jelentést láttak benne. Jelszerűség alatt erkölcsi példamutatást értettek, és ezért tiltakoznak az ellen, hogy a jel legyen a vezérmotívum a rendek egyháztani helyére vonatkozóan. Ajel-funkció szószólói viszont úgy gondolták, hogy a jelszerűség a szerzetesi élet szívét találja el. Számukra a jel egy eredendően teológiai kategória volt, és nem korlátozódott a puszta funkcionalitásra. Az előkészítő munka gyümölcse a LG 44, amely a végleges szövegben az a központi jelentőségű szakasz, ahol a jelszerűség lényeges elemei együtt vannak: az inkább erkölcsi és ösztönző hatás (ld. még LG 13), az eszkatológikus jelleg. Jézus életformájának bemutatása (ld. még LG 46) és az „Isten országának magasztos voltára" való utalás. A LG 44-hez fűzött hivatalos magyarázat még egy apo- logetikus vonatkozást is említ. A középpontban azonban az a minősítés áll, amely szerint a szerze- 71 =
