Teológia - Hittudományi Folyóirat 32. (1998)
1998 / 3-4. szám - Kuminetz Géza: A rendkívüli vagyonkezelési intézkedés a CIC szerint
előírásai szerint. Ami a felügyeletet illeti, ez elsősorban és kizárólagosan ellenőrzési feladatot jelent. Éspedig azt ellenőrzi, hogy a javak szerzése, birtoklása, kezelése és elidegenítése valóban az egyház törvényei szerint történt-e, vagy hogy okos-e a stratégia, vagy terv, mely szerint a javakat kormányozzák, megfelel-e az egyház szellemének. A felügyeletből tehát hiányzik az, ami a vagyonkezelésben tipikus, vagyis a javak feletti rendelkezés. A felügyelet nem a javakra, hanem az illető jogi személyre vonatkozó hatalmat jelenti. A felügyeleti jogkör tág teret biztosít, főképp az ordináriusnak, aki speciális utasításokat bocsáthat ki a javak kezelését illetően. Az utasítás természete pedig az, hogy nem lépheti túl a hatályos törvények szabta határokat. Ami pedig az elidegenítést illeti, itt is világosan különböztet a törvényhozó. Ámbár sokszor nehéz világosan elkülöníteni, hogy az elidegenítés normáit kell-e érvényesíteni, vagy a rendkívüli vagyonkezelésre vonatkozó előírásokat. Erre még visszatérünk. Mivel a rendkívüli vagyonkezelési intézkedések is a vagyonkezelés körébe tartoznak, a kép teljességéhez tartozik azon elvek ismertetése, melyek vezérlik az egyházi javak vagyonkezelését. 1. A javak kezelése a hivatalos egyházi jogi személyek vagyonkezelésére vonatkozik; e jogi személyek vagyonkezelője az egyház nevében végzi feladatát. 2. A vagyonkezelés az elöljárók felügyelete alatt történik (Szentszék, ordinári- us, szerzetes elöljárók). 3. A hívek szándéka mindig őrzendő. Vagyis ha krisztushívők meghatározott célra javakat adnak át a hivatalos jogi személyeknek, azok csakis arra a célra fordíthatók. Ez korlátját, jobbanmondva határát képezik a velük való rendelkezésnek. 4. A javak kellő okossággal kezelendők. Ezen okossághoz tartozik, főleg a rendkívüli vagyonkezelési intézkedéseket illetően a tanácsadó szervek igénybe vétele. 5. A világi törvények megtartását, ahol a Kódex utal rá, figyelembe kell venni, akár azért, mert a CIC kanonizálja őket, akár azért, mert az óvatosság azt kívánja, akár azért, mert önmagukban köteleznek. A rendkívüli vagyonkezelési intézkedés fogalma11 A vagyonkezelési intézkedések tehát vagyonjogi kapcsolatokat létesítenek, módosítanak, vagy megszüntetnek. Ezen intézkedések tehát nem ugyanolyan súlyúak, más és más jelentőségűek lehetnek; akár azért, mert veszélyeztetik a jogi személy törzsvagyonát (állandó vagyon), akár azért, mert a kötendő jogügyletek nem azt a célt szolgálják, amiért is a jogi személy részt kapott az egyház küldetésében. Emiatt is született a vagyonkezelési intézkedéseket osztályozó disztinkció, a rendes és a rendkívüli vagyonkezelési intézkedés (administratio ordinaria et extraordinaria). A rendes vagyonkezelési intézkedés körében is létezik további különbségtétel: az egyszerűen rendes és a nagyobb jelentőségű (maioris momenti) intézkedés. A tartalmuk kifejtésében a 638§t, az 1277. és az 1281§1. kánonok segítenek bennünket. Ezek analíziséből az derül ki, hogy rendkívüliek azok a vagyonkezelési intézkedések, melyek a rendes vagyonkezelési intézkedések módját és határait meghaladják (fines et módúm ordina11 A rendes és rendkívüli vagyonkezelési intézkedés megkülönböztetését megtaláljuk az 1917-es Kódexben is, főképp az 1527. kánon 1 §-ban: "Hacsak előbb a helyi ordináriustól írásos engedélyt nem kaptak, a vagyonkezelők érvénytelenül tesznek olyat, ami a rendes kezelés határait és módját felülmúlja". 34
