Teológia - Hittudományi Folyóirat 31. (1997)
1997 / 3-4. szám - Laghi, Pio: Beszéd a Pázmány Péter katolikus egyetem egyházjogi intézetének megnyitásán
gásza egyértelműen tanította ezt és hozzátette, hogy a szeretet mindig fölötte áll a törvény- nek. A kánonjog nem más, mint ״eszköz, amellyel az Egyház a céljainak elérése érdekében rendelkezik”. Isten népének ״szolgája” a kánonjog: segíti az egyház közösségét, hogy ön- magát felépítse a szeretetben. Ez azt jelenti, hogy sohasem helyettesítheti sem az értelmet a gondolat kifejtésében, sem a szívek nagylelkűségét és spontaneitását, sem a buzgalmat az evangelizációban. Nem képes pótolni a nevelési és képzésbeli hiányokat, sem nem képes közvetlenül hitet parancsolni vagy kereteket adni az erkölcsi magatartás számára. Képletesen szólva a kánonjog gyakran megelőző és segítő funkciót tölt be, olyan mint egy ״mellvéd”: sok nehézséget és visszaélést megelőz, a gyengék számára pedig ősz- tönzést ad, amire időnként szükség van. L. De Naurois professzor erről így ír: ״bizonyos, hogy nem a jog segítségével születnek meg az értelem és a szeretet nagy vívmányai. Jog nél- kül azonban ezek elkerülhetetlenül kudarcra vannak ítélve. Mindez elég, hogy igazoljuk és tiszteletreméltónak tekintsük”. 3. A KÁNONJOGNAK SZÜKSÉGE VAN SZAKMAISÁGRA Most egy olyan sajátosságról esik szó, ami elkerülhetetlen és valamennyiüket - pro- fesszorokat és hallgatókat egyaránt -, akik felelősséget hordoznak ezért a fiatal kánonjogi Intézetért, komolyan érinti: ez a szaknyelvezet. Feladatának betöltéséhez a jognak ״szakmai”-nak kell lennie. Nem szabad összeke- verni a jogot és az erkölcsöt: a jog nem buzdítást ad, hanem törvényeket, és ezeket a tör- vényeket a legegyértelműbben kell megfogalmaznia. Ezért előnyben részesíti a világos, egyértelmű, lényegre törő formulákat, hogy ne kínáljon teret a félremagyarázásnak. A jo- gi nyelvezet alapvető jellemzője a pontosság és megfontoltság. Ezért a kánonjogi tanulmányokhoz kapcsolódik a latin nyelv tanulása is, amely mind a mai napig nélkülözhetetlen eszköz, mert világosság és kifejezőkészség jellemzi, mert megőrizte egyetemességét, amely felülemelkedik a különböző nemzeti nyelveken, s mert lehetővé teszi az ó- és középkori forrásokhoz való hozzáférést. Általános jelenség, hogy a felsőfokú oktatásban egyre inkább háttérbe szorulnak a klasszikus tanulmányok. Ilyen kör- nyezetben egyre nehezebb elmélyülni a latin nyelvben, de az erre fordított energia bősége- sen megtérül azáltal, hogy tudatosabbá válik az egyes normák történetének és jellegének értéke, s finomul a jogértelmezési képesség és érzék. Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a kánonjog által igényelt szakmai nyelvezet nem azonos sic et simpliciter a polgári jog tisztán jogi nyelvével. Az Egyház jog- rendjének ugyanis jellemző vonása az ún. aequitas canonica, amely jóllehet a polgári jog- rend aequitas vagy epikeia fogalmával rokon vonásokat őriz, mégis világosan különbözik tő- le, mert minden kánoni normát a salus animarum-nak és a caritas-nak mint legfőbb jónak rendel alá. A középkori kánonjogászok ezt az alapelvet a következő rendkívül kifejező for- mulában foglalták össze: in omnibus aequitas, quae est Deus. Ezzel a kánoni megfogalma- zások és a teológia közötti kapcsolatot hangsúlyozták ki, amelyről nem lehet nem tudomást venni, amitől senki, aki kánonjogi tanulmányokat folytat, nem tekinthet el. 4. A KÁNONJOG LELKIPÁSZTORI SZOLGÁLAT Mindezek után nem nehéz bebizonyítani, hogy a ma felavatásra kerülő Intézet tévé- kenységéhez mennyire hozzátartozik a lelkipásztori dimenzió. Természetes dolog, hogy az itt folyó tanulmányoknak meg kell felelniük az egyetemi követelményeknek, és elő kell segíteniük az adott területtel kapcsolatos minden kérdés tu- dományos kutatását és elmélyítését. Persze nem minden a lelkipásztori munkával kapcso3
