Teológia - Hittudományi Folyóirat 31. (1997)
1997 / 1-2. szám - Szabó Péter: A püspökválasztást érintő szabályozás változásai a keleti katolikus egyházjogban
Ebből pedig az látszik következni, hogy a hivatal teljeskörű elnyerése (ius in re) - a jelenlegi jog szerint, ám természetesen érintetlenül hagyva LG 24 b-ben kifejtett, fent em- lített teológiai elvet - végső soron önmagából a választásból ered. Ha ugyanis a Törvény- hozó az előzetes szentszéki közreműködést érvényességi feltételként kívánta volna szabni, akkor vagy a ״consensus” kifejezéssel kellett volna jelölnie azt (mely önmagában is kifeje- zi a feltétel érvényességet érintő jellegét17), vagy az ״assensus” kifejezés mellé a 182. kán. 3. §-a esetében is kifejezetten kellett volna deklarálni - a terminuszból önmagában nem kö- vetkező - érvénytelenítő jelleget.18 (A CCEO 899. kánonjában, az akatolikus püspökök ka- tolizálásának összefüggésében ez meg is történik,19 mely szabály csak megerősíteni látszik, hogy az ״assensus” kifejezés önmagában nem érvényességet érintő feltétel.) Az előzetes pápai közreműködés ״assensus” kifejezéssel való jelölése eszerint lehetővé teszi, hogy a kódexbeli szabályozást a zsinati határozat idevonatkozó, gyakorlatilag szabad választást előirányzó rendelkezésével (OE 9c) tökéletes összhangban levőnek tekintsük. A jelöltlistára azok kerülnek, akiket a szinódus abszolút többsége alkalmasnak ítél.20 A megszavazott listát a pátriárka feladata a Keleti Kongregációnak eljuttatni, amely saját gyakorlatának megfelelően azt további információkkal egészítheti ki. Következő lépésben listán szereplő nevekhez egyenként kérniük kell a Hittani Kongregáció hozzájárulását és csak ennek birtokában kerül a lista a pápa elé az ״assensus” megadása céljából.21 A pátri- árka által a római pápának megküldött jelöltlistán szereplő személyek püspökjelöléséhez való egyszer megadott pápai hozzájárulás a kódex szerint végleges, azaz esetleges kifejezett visszavonásig időbeli korlátozás nélkül érvényben marad (182. kán. 4. §). A második szakaszban - tudniillik konkrét hivatalüresedés esetén - zajlik a tényle- ges választás, a törvényesen összehívott püspöki szinódus keretében, a 947-957. kánonban leírt általános szabályok szerint. A pátriárkái egyház püspöki szinódusának összehívása ezen esetben törvényesnek akkor minősül, ha - azok leszámításával akik igazolt módon maradtak távol - a választásra kötelezettek legalább kétharmada jelen van (183. kán. 1. §). 17 CCEO 934. kán. 2. § 1°. 18 Mint köztudott, a kánonjogban csak azok a törvények jogcselekményt érvénytelenítitek vagy személyt jogilag cselekvésre képtelenné tevőek. melyekről azt a Törvényhozó kifejezetten jelzi (CCEO 1495. kán.). Ha az előzetes ״assensus” előírása valóban csak egy jogcselekmény megengedettségi feltételét jelöli, akkor kevésbé valószínűsíthető azon megállapítás helyessége, mely szerint a pátriárkák CCEO 916. kán. 5. §-a sze- rinti jogkörének gyakorlásakor (mely révén más hierarcha alá rendelhetik a sajátjogú egyházukhoz tartozó, ám felsőbb kormányzati területükön kívül eső híveiket), a jogcselekmény tényleges alanya az ״assensust” adó Apostoli Szentszék lenne: ilyen értelemben: ERDŐ. P.. Questioni inlcrritnali det diritto dei sacramenti (battesimo e eresima), in OROSZ L.. (a cura di). Orientalium dignitas, Atti del simposio commemorativo del centenario della lettem apostolira di papa Leone XIII, Nyíregyháza 2-4 noventbre 1994, Nyíregyháza 1995, 155. Amennyiben az ״assensus” csak a jogcselekmény megengedettségét érintő körülmény, a szóban forgó intéz- kedés étvényessége érdekében azt kell feltételeznünk, hogy ez esetben a pátriárka rendes illetékességi köre jog által történő delegáció révén van oly mértékben kitágítva, mely lehetővé teszi számára egy más sajátjogú egyházhoz tartozó részegyház személyi határainak a megváltoztatását. 19 ... Episcopus autem potestatem regiminis valide exercere non potest nisi de assensn Romani Pontificis, Collegii Episcoponim capitis; (kiemelés általunk). 20 A Cleri sanctitati még a pátriárkátus részleges jogalkotásának hatáskörébe utalta annak eldöntését, hogy ki- vánják-e a pátriárkának fenntartani a jelöltállítás kizárólagos jogát (252. kán. 2. § 2°). Hasonló szűkítő intéz- kedés a 182. kán. 3. §-a értelmében ma csak pápai részleges jog keretében lehetséges. E változás is jelzi, hogy a törvényhozó fokozott felelősségvállalást vár a püspököktől. (Ugyanakkor a pátriárkának továbbra is meg- különböztetett szerepet biztosít a 184. kán. 2. §-a, mely szerint a püspökök által jelöltjeikről hozzá beküldött jellemzésekhez - mielőtt azt a szinódus tagjai felé továbbítaná - saját megjegyzéseket fűzhet.) 21 KHOURY. La scelta, 85. 64
