Teológia - Hittudományi Folyóirat 31. (1997)
1997 / 1-2. szám - Kiss Imre: Lehet-e a Szentháromság modell a társadalom számára?
Teológia 1997. 1-2. szám KISS IMRE Lehet-e a Szentháromság modell a társadalom számára? Szentháromság: társadalmi modell Híres mondássá vált E. Kant és K. Rahner nyomán hogy ״a Szentháromság dogmája semmit sem jelent a gyakorlat számára ” és ״ha a teológiai könyvekből eltávolítanák azt, ami a Szentháromságról szól, szinte semmi nem változna a keresztények gondolkodáséiban és életé- ben”. Asszisztáltunk ahhoz a paradoxonhoz, hogy ״a legnagyobb mysterium salutis-ból a leg- bonyolultabb mysterium logicum lett” (M. González). Ennek ellenére néhány éve a helyzet vál- tozik. Már ismertnek számít az az állítás, hogy a Szentháromság az emberi társadalom modell- jét alkotja gazdasági, politikai és kulturális szinten is. Mit jelent mindez konkrétan? Az egyházi dokumentumokban Immár visszatérő állítás a különböző keresztény hagyományokon belül és a köztük lévő dialógusban, hogy Isten legbensőbb élete az egység legfőbb modellje. A katolikus egyház tanítóhivatalában ez a téma teljesen érvényre jut mind egyete- mes, mind helyi szinten. Tisztán behatolt a II. Vatikáni Zsinat tanításába (vö. GS 24. 40. 21.; UR 2.; LG 4. 47.; PC 1.); II. János beszélt róla a Szentlélekről szóló enciklikájában (DeV 59.), a nőről szóló enciklikában (MD 7), azonkívül a Családról szóló apostoli buzdí- tásában (FC 11) és a Sollicitudo rei socialis enciklikában (40); a legutóbbi Ökumenikus di- rektórium ebben jelöli meg az egység alapját és célját, amelyre minden keresztény hivatott (13); a latin-amerikai püspökök a pueblai záródokumentumban több paragrafust szentel- tek ennek a témának, melyekre ritkán tapasztalt erőteljesség és szociális tisztánlátás jel- lemző (211-219); az olasz püspökök a Pasztorális teivek egyik alapjának ezt jelölik meg a 90-es évekre (15-16). Mindezek ellenére ezek a dokumentumok a szentháromságos valóságot, mint társa- dalmi modellt csak globálisan, az elvek szintjén említik, anélkül, hogy kifejtenék annak kö- vetkezményeit. Ezért mi - csak röviden és csak az irányt fölvázolva -, a különböző kérész- tény egyházak néhány teológusának nyomdokain haladva1 a következő kérdésre keressük a választ: Milyen konkrét jellegzetességekkel kell rendelkeznie a társadalmi kapcsolatok- nak és struktúráknak, hogy a társadalom a szentháromságos élethez hozzáigazodjék? 1 1 Az első részben Bruno FORTE gondolatmenetét követem, elég szabadon vö. Trinita cristiana e realta sociale, in: Asprenas. 2 (1986), 360-364; ID. Trinita come storia. Ed. Paoline, Cinisello Balsamo 1985,181-184. 23
