Teológia - Hittudományi Folyóirat 31. (1997)
1997 / 1-2. szám - Erdő Péter: Plébánia, egyházközség, közösség
teznek viszont olyan csekély értékről szóló és a rendes vagyonkezelés körébe tartozó szer- ződések, melyek megkötéséhez - ha az egyházmegyei hatóság által jóváhagyott költségve- tés körében történik - külön előzetes püspöki engedély nem szükséges. Mint említettük a képviselőtestületi szabályzat néhány ponton kifejezetten utal a kü- lönböző egyházmegyei megoldások lehetőségére. így elsősorban abban a tekintetben, hogy az egyházközségi (plébániai) és a templompénztárt az adott egyházmegyében egységes könyveléssel vagy külön kezeljék54. Általánosabb továbbra is a külön kezelés gyakorlata. 6. Összefoglalás Amint a fenti rövid áttekintésből is kitűnik, a plébánia fogalma a II. Vatikáni Zsinat- tál és az 1983-as Egyházi Törvénykönyvvel alapvetően megváltozott. Ma a plébánia a hoz- zá tartozó Krisztus-hívők (papság és világiak) összességét jelenti. Ezzel a magyar egyházi sajátosságként korábban létezett formájú, a plébániától különböző jogi személyiségű egy- házközségek fenntartása értelmét vesztette. Ezért a Magyar Püspöki Konferencia 1992- ben egyhangú döntéssel megszüntette a külön egyházközségeket és kiadott képviselőtestületi Szabályzatában megállapította, hogy az ״egyházközség” ezentúl mint a plébánia régi, szép, magyar elnevezése értendő. Ugyanakkor az eddigi egyházközségi szer- vek közvetlenül a plébánia saját szervei lettek. A bennük megvalósuló tevékenység a plé- bánia közösségi működését jelenti. A plébániai képviselőtestület tisztségei és sajátos feladatkörei lehetőséget adnak ar- ra, hogy az egyházmegyei szintű szakpasztoráció közvetlen plébániai kapcsolatai kifejlőd- jenek, ugyanakkor a plébánosnak - úgy is mint a képviselőtestület elnökének - koordiná- ló és irányító szerepe megerősödjék. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy maga a plébánia eleven, tevékeny közösségként jelenjen meg. 54 A Magyarországi Egyházközségi Képviselőtestületek Szabályzata 5.9. 22
