Teológia - Hittudományi Folyóirat 31. (1997)
1997 / 1-2. szám - Erdő Péter: Plébánia, egyházközség, közösség
A gazdasági bizottság legfőbb és legáltalánosabb feladata a részvétel a plébánia va- gyonkezelésében. Ebben a tevékenységben a gazdasági bizottság az egyházközségi képvi- selőtestület elnökének, vagyis a plébánosnak47 a vezetése és irányítása alatt áll48. így le- hetséges az, hogy bár a Szabályzat pl. az ingatlanokkal kapcsolatos bérleti szerződések megkötését a gazdasági bizottság hatáskörébe utalja49, másutt kijelenti: ״Sem a gazdasá- gi bizottság, sem az egyházközségi képviselőtestület nem köthet érvényes adásvételi szer- ződést. Szerepük e téren javaslatadás a plébános számára. Szerződést a plébánia nevében a plébános köt, személyesen vagy megbízott útján. De ezek a megyéspüspök jóváhagyásá- val válnak érvényessé”50. Ez utóbbi megjegyzés a megyéspüspöki jóváhagyásról, természe- tesen csak a fontosabb egyedi szerződésekre vonatkozik, melyek számára a jog ezt külön megkívánja. Mivel a plébániának mint jogi személynek is kell, hogy legyen gazdasági ta- nácsa (1280. k.), s ezt a szerepet normális körülmények között a képviselőtestület gazda- sági bizottsága tölti be, ez a bizottság segíti a plébánia vagyonkezelőjét, aki maga a plébá- nos (531-532. k.). Márpedig a plébános vagyonkezelői minőségében nem hozhat olyan va- gyonkezelői intézkedést, amely a rendes vagyonkezelés határait és módját meghaladja, hacsak előzőleg írásbeli felhatalmazást nem kap rá az ordináriustól (1281. k. 1. §). Hogy pedig a plébániák vonatkozásában mi számít rendkívüli vagyonkezelésnek, azt a gazdasá- gi tanács meghallgatásával a megyéspüspök határozza meg (1281. k. 2. §). Gyakorlatilag az egyes egyházmegyék körleveleiben közük azokat a püspöki rendelkezéseket, melyek szabályozzák, hogy milyen típusú ügyletekhez és milyen értékhatár fölött szükséges az ér- vényességhez előzetes írásbeli engedély az ordináriustól. Ezeknek az intézkedéseknek a köre szélesebb, alsó értékhatára pedig általában jóval alacsonyabb annál, mint amit a Püs- pöki Konferenciának a Szentszék által felülvizsgált normája tartalmaz. Ez a norma ugyan- is a püspök által végzett rendkívüli vagyonkezelői intézkedésekre vonatkozik (1277. k.), nem pedig azokra, melyeket a püspöknek alárendelt jogi személyek vagyonkezelői végeznek51. Megjegyzendő, hogy a plébániai törzsvagyonhoz tartozó dolgok érvényes el- idegenítéséhez már az említett püspökkari normák szerint is a megyéspüspök engedélye szükséges, mégpedig az egyházmegyei gazdasági tanács, a tanácsosok testületé és az érdé- keltek hozzájárulásával (1292. k. 1. §), ha a dolog értéke meghaladja a 10000 USD-t, de nem magasabb, mint 1000000 USD. Ha ugyanis az érték ez utóbbi összeget meghaladja, az Apostoli Szentszék engedélye is szükséges52 53. Értékhatártól függetlenül mindig ordináriusi engedély szükséges a plébániai tulajdon bérbeadásához is (vö. 1297. k.)55. Lé47 A Magyarországi Egyházközségi Képviselőtestületek Szabályzata 4.8 (״A képviselőtestület elnöke a plébános”). 48 A Magyarországi Egyházközségi Képviselőtestületek Szabályzata 5.7. 49 A Magyarországi Egyházközségi Képviselőtestületek Szabályzata 5.7.d). 50 A Magy arországi Egyházközségi Képviselőtestületek Szabályzata 5.10. 51A Magyar Püspöki Konferencia Kiegészítő Szabályai az Egyházi Tötvénykönyvhöz, Budapest 1994, 13. cikkely (“Az 1277. kánon szerinti rendkívüli vagyonkezelés körébe tartozónak kell tekinteni az alábbi ügyleteket: a) Örökségek vagy ajándékok elfogadása, amennyiben azokhoz teher vagy meghagyás járul. b) Kezességvállalása idegen kötelezettségekért. c) 100000 USD értéket meghaladó kölcsön felvétele. d) Adásvételi vagy megbízási szerződések kötése, ha az egyes szerződésben szereplő érték a 100000 USD-t meghaladja. e) Egyházi vagy állami jog szerint elismert intézmények (önálló szervezeti egységek) létesítése, átvéte- le, megszüntetése vagy átadása”). 52 A Magyar Püspöki Konferencia Kiegészítő Szabályai az Egyházi Tötvénykönyvhöz 14. cikkely. 53 A Magyar Püspöki Konferencia Kiegészítő Szabályai az Egyházi Tötvénykönyvhöz 15. cikkely. 21
