Teológia - Hittudományi Folyóirat 31. (1997)
1997 / 3-4. szám - KÖNYVSZEMLE - Gál Ferenc: Rózsa Huba: Kezdetkor teremtette Isten - Szuromi Szabolcs: Jánosi Mónika: Törvényalkotás a korai Árpád-korban
egy irat értelmezésének, használatának történe- tét vizsgálja. Nem ismerkedünk meg az új iroda- lomkritikai, a feminista, vagy a mélylélektani exegézis kérdésfelvetéseivel. Hiányoznak ezek, már csak azért is, merta szellemi élet mai áram- tataiban benne élő olvasóknak jó lenne megírni- tatni, hogyan gazdagítják a biblikus teológiát ezek az áramlatok a maguk szempontjaival. Veöreös, úgy tűnik, valóban igen közel áll - ép- pen ő, a személyes vizekre is elkalandozó tudós teológus, a társadalmi problémákra mélyen bib- likus választ felmutató prédikátor -, ezekhez az irányzatokhoz. RÓZSA HUBA Kezdetkor teremtette Isten (A bibliai őstörténet magyarázata, Tér 1,11) JEL Kiadó, 1997. 210. old. Hiány ez, de nem abból a rosszabbik fajtából, amely megmarad és betokosodik mindentudó könyvek gőgössé lett olvasóiban. Ez a könyv hiá- nyos akar maradni, hiányokra, töredékességre mutat rá újra• meg újra. Alázattal akarja olvasni a Szentírást, elfogadni ismeretének korlátáit. Alázattal akar s.zólni róla, mint annak megáján- dékozottja. És ezzel kísért a jóra, a továbbkérde- zésre, további tájékozódásra, és légióként a Bib- lia olvasására. Andorka Eszter A keresztény hitvallás első tétele a teremtő Istenbe vetett hit, és ezt a Biblia első lapjai ké- pekben tárják elénk. Az isteni kinyilatkoztatást emberi nyelven kaptuk, mégpedig a régi keleti ember előadásmódjában, azért az magyarázatra szorul. Nemcsak a héber nyelvet kell ismerni hozzá, hanem az ókori kelet vallási és kulturális hagyományait is, hiszen a bibliai szerző ezeknek az elemeit használta fel a vallásos tanításban. Ezért a szent szövegben meg kell különböztetni a hitbeli tartalmat és az előadási formát. A világ létének és az emberi történelemnek a kezdete a régi pogány népeket is érdekelte, s a mitológiá- jukban foglalkoztak is vele. A bibliai szerző is- merte és fel is használta ezeket, de a két elbeszé- lés között nagy a különbség. A mitológiákban a világ ״keletkezik”, a bibliában pedig a minden- ható, örök Isten szavával teremti. így a teremtés- történet nem egyszerűen egy tényt ír le, hanem a világfeletti egy Istenbe vetett hitet is megalapozza. Itt világos a különbség Isten és a világ, a tér- mészetes és a természetfölötti rend, az idő és az örökkévalóság között. Ezzel tulajdonképpen megoldást nyer a hit és a tudomány elhatárolásá- nak a problémája is. A sugalmazott szerző a régi ember világképe szerint beszél. Számára az ég- bolt, az égi és a földi vizek megkülönböztetése, a világosság és a sötétség fizikai valóság, amiről mi ma másképpen gondolkodunk, de ő nem ezekről ad tanítást, hanem azt állítja, hogy az egész ta- pasztalati világ, minden jelenségével együtt. Is- ten teremtő tevékenységének az eredménye. A további hittartalom az. hogy a teremtésnek meg- volt a magasztos célja. Isten az embert életre, uralomra teremtette, és bár szabad akarata mi- att az ember állhatatlan és tévelygő lény, Isten gondviselése őrködik felette. Rózsa Huba köny- ve a bibliakutatás komoly eredményeit tárja elénk mindenki által érthető formában. Gál Ferenc JÁNOSI MÓNIKA Törvényalkotás a korai Árpád-korban (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 9.) Szegedi Középkorász Műhely. Szeged 1996, 133 pp. A középkor iránt érdeklődő réteg mindig nagy figyelemmel kíséri a Szegedi Egyetem tör- ténészgárdája által szerkesztett sorozat újabb köteteinek megjelenését. Sajnos a 9. kötet megjelenése szomorú memento is egyúttal, mert a szerző, Jánosi Mónika, a könyv írása közben el- hunyt, és vele a téma egyik legavatottabb szakér- tője. Publikációi ugyan nem csupán az Árpád78 =
