Teológia - Hittudományi Folyóirat 31. (1997)
1997 / 3-4. szám - Sajtóközlemény: Vallásszabadság és az új vallási mozgalmak, ökumenikus konferencia
Sajtóközlemény Teológia 1997.3-4. szám Vallásszabadság és az új vallási mozgalmak, ökumenikus konferencia Manréza, Dobogókő, Magyarország 1997. szeptember 21-25. A most véget ért ״Vallásszabadság és az új vallá- si mozgalmak״ című ökumenikus konferencián a közép- és kelet-európai római katolikus, orthodox és protestáns egyházak mintegy 80 képviselője vett részt nyugat-európai szakértőkkel együtt. A konfe- renciát, amelyet a Római Katolikus Püspökkari Konferencia és a Magyarországi Egyházak Okúmé- nikus Tanácsa közösen hívott össze, az Ökumenikus Tanulmányi Központ rendezte, az Egyházak Világ- tanácsa Nemzetközi Ügyekkel Foglalkozó Bizottsá- ga és a Pápai Vallásközi Dialógus Tanácsának tá- mogatásával. A téma fontosságát kiemelte a különféle szakér- tők (szociológusok, pszichiáterek) részvétele, vala- mint az előadások: Thomas Gandow (igazgató, Berliner Dialog) átfogó összegzést adott a mai Eu- rópa új vallási mozgalmairól; Dr. Michael Nüchtern (igazgató, Protestáns Kutatóközpont) teológiai ér- tékelést nyújtott azokról a kihívásokról, amelyek az egyházakat érik ezeknek a mozgalmaknak a részé- rőí; Dwain C. Epps (igazgató, Egyházak Világtaná- csa Nemzetközi Egyházi ügyekkel foglalkozó Bi- zottsága) áttekintette a vallásszabadságról való gondolkodás ökumenikus fejlődését, kiemelve a meglévő nemzetközi szabályokat, és ezt az emberi jogot a mai Közép- és Kelet-Európa kontextusába helyezte; Johannes Aagaard (professzor, elnök, Aarhus־i /Dánia/ Nemzetközi Dialógus Központ), részletesen tárgyalta a fenyegetettséget, amelyet néhány új vallási mozgalom jelent a társadalom szá- mára. A munkacsoportokban a problémák teológiai, jogi, társadalmi és lelkipásztori szempontjait tár- gyalták és számos gyakorlati ajánlást tettek az egy- házak további munkájához. ״Az új vallási mozgalmak” (UVM) ilyen vagy olyan formában mindig jelen voltak a történelem- ben, mivel az emberek egyéni és közösségi életük- ben is keresték életük értelmét és célját, de ezeknek a radikális mozgalmaknak az elmúlt 30 évben a nyugaton megjelenő hirtelen emelkedése - különö- sen az Egyesült Államokban - példa nélküli ebben a korszakban. Az is rendkívül zavaró, hogy jelen vannak olyan mozgalmak is, amelyek veszélyeztetik azt a társadalmi struktúrát, amelyet századokon ke- resztül az egyházak és más történelmi vallások, va- lamint az állami intézmények türelmesen szőttek. A neoliberális gazdasági modellekkel együtt - ame- lyeket ezekben a gazdaságilag■ meggyengült orszá- gokban bevezettek - az UVM közül egyesek új erőkkel járultak hozzá a társadalmi szétszakadó- zottsághoz és destabilizációhoz, kihasználva azok- nak a népeknek a lelki sebezhetőségét, akik megpróbálnak kigyógyulni az agresszív ateizmus, a tör- ténelmi egyházak hivatalos üldözése, valamint tör- ténelmi hitelveik szervezeti megnyilvánulásainak évtizedes sérelmeiből. A konferencia ugyancsak felhívta a figyelmet az ún. keresztény misszionáriusoknak, keresztény szektáknak és álkeresztény mozgalmaknak Közép- és Kelet-Európába való majdnem ellenőrizhetetlen beáramlására, amely fenyegeti azoknak az egyhá- zaknak a szolgálatát, amelyek a kommunista hata- lom okozta sérülésekből kívánnak kigyógyulni. Minthogy a társadalomban sok ember nehezen tesz különbséget az építő és a destruktív UVM-k között, a keresztény bizonyságtétel hielessége is egészében megkérdőjeleződhet. A konferencia ismételten ökumenikus együttműködésre szólította fel a Kelet- és Közép-Európán belüli, és a többi társegyházakat, hogy ebben a régióban közös erőfeszítéseket tegye- nek a népek nyomasztó szociális és lelki szükségle־ teinek megoldására. Ez az elképzelés állt a konferencia megnyitó is- tentiszteletének középpontjában, melyben Harmati Béla püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumeni- kus Tanácsának elnöke és Seregély István érsek, a Magyarországi Római Katolikus Püspökkari Kon- ferencia elnöke teológiai és bibliai áttekintést adott a mai társadalomban élő egyházak missziójáról és bizonyságtételéről. A vendéglátó ország egyházainak az ökumeni- kus együttműködésben mutatott elkötelezettségét hangsúlyozta Paskai László bíboros is, aki fogadta a konferencia résztvevőit Esztergomban, a magyaror- szági kereszténységnek ebben az ősi központjában. A konferencia felismerte annak a fontosságát is, hogy az állammal hatékony együttműködést kell ki- alakítani a vallásszabadság társadalmi tekintélyé- nek visszaállítását illetően és örömmel üdvözölte Platthy Iván, a Magyarországi Miniszterelnöki Hi- vatal egyházi kapcsolatokkal foglalkozó államtitká- rának jelenlétét, aki a konferencia nyitó ülésén be- szédet intézett a jelenlévőkhöz. A jelenlevők Ausztriából, Boszniából, Csehor- szágból, Dániából, Finnországból, Németországból, Magyarországról, Lengyelországból, Romániából, Oroszországból, Szlovákiából, Szlovéniából, Svájc- ból, Ukrajnából, a Vatikánból és Jugoszláviából jöt- tek és a római katolikus, orthodox és protestáns (református, metodista, evangélikus és baptista) fe- lekezeteket képviselték. A záró istentiszteletet Mayer Mihály magyaror- szági római katolikus püspök tartotta. A konzultá- ció utolsó programpontja a Magyar Újságíró Sző- vétség központjában rendezett sajtókonferencia volt Budapesten. Elhatározták, hogy a konferencia teljes anyagát több nyelvű könyv formájában kiad- ják.- 76
