Teológia - Hittudományi Folyóirat 31. (1997)
1997 / 3-4. szám - Vanyó László: Az apostoli hitvallás (symbolum apostolicum) "a szentek közössége"-cikkelyének értelmezése az egyházatyáknál
ha állítja, hogy a földi egyház csak tökéletlen képe a mennyeinek.33 Amikor Kelemen mennyei, szellemi egyházról beszél, gondolatai tükrözik a reakciót a Valentinianus gnoszti- cizmus tételeire, és ezért az ״ingadozása” a mennyei és a földi egyház között a kettő kap- csolatának körvonalazását jelenti. Megjegyezzük a feltűnő tényt: Alexandriai Kelemen nem idézi az Énekek énekét! Órigenész viszont a gnosis által vázolt összes témát - ellenfelei bosszúságára - az ószövet- ségi szentírási könyv szövegei alapján tárgyalja: a praeexistens Egyház, a Menyasszony, Je- gyes, témáit. A szűz és anya-egyház témáját már újszövetségi alapon fejtegeti. G. Bardy Kelemen mennyei és földi Egyházról vallott felfogását is ״platonizmusnak” tudja be, ami számára még egyértelműbb Órigenész esetében.34 Azt jól látja G. Bardy, hogy Órigenész szerint az Ige megtestesülésével szállt le a mennyei egyház a földre,35 és szükségképpen átfogja az egész emberi nemet,36 azt azonban nem vette észre, hogy az ale- xandriai mennyire a mennyei és földi egyház egységét hangoztatja. Órigenész szerint az Egyház nemcsak a Megváltó eljövetelével vette kezdetét, ha- nem visszanyúlik az Ószövetség előttre, a világ teremtése előtt fennállt. Órigenész markán- san építette be metafizikai és kozmikus szemléletébe a praeexistens egyház fogalmát. A ״Kommentár az Énekek énekéhez” néhány szövegrészlete képet ad arról, hogy Órigenész ugyanazt a gondolatmenetet folytatja, mint a már említett szerzők, és ez ״tradicionálisnak” mondható. ״Talán ezért az Egyház is, most, amíg a földön van és az emberek között tévé- kenykedik, Krisztus okosságát csodálja. Mikor azonban eljön az, ami tökéletes (vö. 1 Kor 13,10.), és az Egyház majd átköltözött a földről az égbe, akkor fogja látni az ő nagy bölcses- ségét, amikor már nem tükörben, nem titkok mögé rejtve, hanem szemtől szemben (vö. 1 Kor 13,12) lát minden egyes dolgot.”37 ״Felfoghatjuk tehát úgy, hogy az apostolok is a menyasszony anyjának, azaz az é^i Jeruzsálemnek a fiai- ők harcoltak korábban őbenne, aki a népekből lett összegyűjtve. Éspedig azért harcoltak, hogy legyőzzék benne a hitetlen- ség és engedetlenség mindazon gondolatait, amelyek korábban benne voltak, és legyőzze- nek benne minden felfuvalkodottságot, ami útjában áll Krisztus megismerésének, ahogy Pál mondja: ״Elpusztítanak minden ellenkezést és minden akadályt, ami útjában ál! Krisztus megismerésének” (1 Kor 10,4-5).”38 Továbbá: ״Ha ugyanis a lelkek anyja az égi Jeruzsálem (vö. Gál 4,26), és ha az angyalokat szintúgy égieknek nevezzük, akkor semmi zavarót nem fogunk abban találni, ha a Lélek azokat, akik égiek, akárcsak ő, anyja fiainak nevezi. És mindenekfölött logikus és helyes, hogy akiknek ugyanaz az Atyjuk: Isten (vö. 1 Kor 8,6), az anyjuk is ugyanaz legyen: az égi Jeruzsálem.”39 A mennyei és földi Egyház között - nevezzük úgy - bizonyos módon határmezsgye a ״paradicsomi” Egyház: ״Ádámot pedig szintén a próféták közé soroljuk, mivel nagy misz- tériumról prófétáit Krisztusban és az Egyházban, amikor azt mondja: ״Ezért a férfi elhagy- ja atyját és anyját, és feleségéhez fog ragaszkodni, és a kettő egy test lesz” (Tér 2,24). Nyilván erre a kijelentésre érti az apostol, hogy ״ez nagy misztérium, méghozzá szerintem Krisztusban 33 Uo. 121. old. 34 Uo. 145. old. 33 Uo. 147. old. 36 Uo. 149. old. 37 Kommentár az Énekek Énekéhez, 2, Atlantisz, Budapest, 1993, 93. old. Pesthy Mónika fordítása. A szent- írási helyek némelykor eltérnek a hivatalos fordítástól. 38 Uo. 105. old. 39 Uo. 107. old. 67 =
