Teológia - Hittudományi Folyóirat 31. (1997)
1997 / 3-4. szám - Rózsa Huba: A halál és az ember halál utáni sorsa az Ószövetség proto- és deuterokanonikus könyveiben
mű eligazítást róla.10 11 Az Ószövetség írásaiban inkább rövid utalásokat találunk, az egyet- len nagy alvilági jelenetet Izajás könyvében találjuk (íz 14,4b-21, további bibliai lelőhelyek Ez 32,17-32; Zsolt 88; Jób 3,13/19; 10,21-22; 14,12; Préd 9,5.10). A halottakat az alvilág (לואש: seol) fogadja be, de jelölésére több szinonim szót használ a Biblia, közöttük a gödröt és a sírt (רוב: bor; רבק: qeber) is, mint a halottak tartózkodási helyét említi (íz 14,15.18; Zsolt 88,12 stb.). A sír és az alvilág kiegészítik egymást, amennyiben a sír az árnykép alap- ját, a holttestet őrzi, míg az árnykép az alvilágba kerül. Az alvilág és a sír között tehát va- lami módon különbséget kell tenni.11 A seol zárt tér, amely hatalmas gödörhöz vagy ciszternához hasonlít, s mint az ég el- lentéte a földkorong alatt fekszik, a mélységben, a földkorong alatti óceánban (Zsolt 69,3.15-16) vagy a víz alatt (Jób 26,5). Az alvilág helyzetére vonatkozó utalások közös nevezője, az hogy a föld alatt van, azaz messze az élők világától. Megfigyelhető, hogy a bib- liai hagyomány gyakran beszél az alvilág jelenlétéről olyan helyzetekben is, amikor az élet veszélyeztetett (betegség, ellenségek támadása, börtön stb.), és a költői nyelv különböző fordulatokkal írja le a se01 megnyilvánulását. Ezért különbséget kell tenni a halál teljes és tökéletes uralma, a halottak árnyainak tulajdonképpeni tartózkodási helye között, ahon- nan többé nincs visszatérés és a föld alatt van, és a halál vagy alvilág hatalmának hatáste- miete között, ahol az megnyilvánul. Ez a hatásterület magában foglalja a halottak tartóz- kodási helyét, de annál jóval kiterjedtebb, és átfog más valóságokat is, benyúlik az emberi életbe (a témát már részletesen érintettük azzal kapcsolatban, hogy mit jelent a halál) és azt különböző helyzetekben folytonosan veszélyezteti.12 A seolban, a halottak tartózkodási helyén, a halál uralkodik, ezért ״a holtak hazájá- nak”,״a halál árnyéka földjének” (íz 38,10; Jób 10,21;17,16) is nevezi a bibliai hagyomány. Valóságos nekropolisz, amelynek kapui és zárai (íz 38,10; Jób 38,17; Zsolt 9,14) vannak. Akik oda kerülnek foglyok, olyan föld, ahonnan nincs visszatérés (Jób 16,22). A rang és a földi életben viselt helyzet továbbra is megmarad: a királyok trónon ülnek méltóságuk je- leivel (íz 14,9 köv.), a harcosok teljes fegyverzetben, a próféta köpenyét hordozza (1 Sám 10 TROMP, N. J., Primitive Conceptions of Death and the Nether World in the Old Testament, BibOr 21, Ró- ma 1969; - GERLEMANN, G., Art.,.לואש seol Totenreich”, THAT II, (1971) kol 837-841; - PREUSS, H. D., Theologie des Alten Testaments Bd I, Stuttgart 1991,299-302 old. - WAECHTER, L., Art.,לואפ seol”, THWAT VII, (1993), kol. 901-910 11 A terminológia használata miatt a a sír és az alvilág viszonya tekintetében eltér a kutatók álláspontja. A bibliai tradíció a sírba helyezési gyakran az ״alvilágba menni” kifejezéssel írja le. V MAAG éles különb- séget tesz a sír és az alvilág között (Tod und Jenseits nach dem Allen Testament, 184 köv. old.), de ez nem mindig lehetséges éppen a terminológia következtében, mint pl. az Ez 32,17-32-ben, ahol a sír és az alvi- lág egybeolvadva fedik egymást. Vele ellentétben állnak azok a kutatók, akik szerint nem lehet éles szét- választást tenni. J. PEDERSEN éppen az Ez 32,17-32-re támaszkodva jelenti ki, hogy ahol a sír van, ott van a seol is, s minden sírban a seol hatalma mutatkozik meg (Israel: Its Life and Cidtiir /-//, London and Copenhagen 1959,462 old.). Véleményére többen hivatkoznak. Nem lehet azonban a sír és a seol közöt- ti különbséget teljesen elmosni. G. FOHRER megoldását tekinthetjük kiegyenlítettnek, amennyiben a sír a holttestet, ill., a csontokat őrzi, amely(ek) az alvilágba távozó árnykép alapját adják és biztosítják (Das Geschick des Menschen, 191 old.). így megmarad a sír és az alvilág közötti különbség, ugyanakkor a seol bizonyos fokú jelenléte a sírban szintén magyarázatot nyer. 12 TROMP, N. J., Primitive Conceptions of Death and the Nether World in the O. T, 133. old., az egész kérdés bővebb tárgyalása 129-140. old. Az alvilág helyére vonatkozóan eltérő véleményt képvisel C. BARTH (Die Errettung vom Tode in den individuellen Klage- und Dankliedern des A. Ts, 80-89 old.), aki szerint a különböző helymegjelölések és nevek a se01 helyéről inkább az alvilág karakterisztikumait fejezik ki és nem ״földrajzi” helyét. A sc01 mindenütt jelen van, ahol a halál hatalmát gyakorija és érvényesíti, tehát nem lehet egy meghatározott hellyel azonosítani. 35
