Teológia - Hittudományi Folyóirat 30. (1996)
1996 / 1-2. szám - Kocsis Imre: A Jézus-kutatás mai állása
evangéliumokban egyébként fel lehet figyelni arra, hogy Jézus tettei és szavai kölcsönösen kiegészítik és értelmezik egymást. A kritériumok sorában végül az ún. ״szükséges magyarázat” kritériumát említjük meg. Ennek lényege: történetileg hiteles adatnak tekint- hetünk minden olyan kijelentést vagy eseményt, amely nélkül sok más tényező - egy egész ténysorozat - megmagyarázhatatlan lenne. Nem állíthatjuk, hogy a kritériumok tekintetében teljesen egységes lenne a kutatók álláspontja. A többség az első hármat egyhangúlag elfogadja, a negyediket már keveseb- ben. Viszont a szükséges magyarázat kritériumának képviselői jogosan hivatkoznak arra, hogy hasonló elvet a történettudomány más összefüggésben is alkalmaz. A felsorolt ismér- vek mellett figyelembe lehet és kell venni azokat a sajátos vonásokat és apró jelzéseket is, melyek ugyan nem tekinthetők önálló és teljes bizonyító erővel bíró kritériumoknak, még- is a hitelesség irányába mutatnak. Ilyenek például az arámi nyelv nyomai vagy a paleszti- nai színezet a mondásokban, az elbeszéléseknél pedig a színes és élénk előadásmód. Ilye- nek azok a konkrét adatok is, melyeknek nincs teológiai jelentősége, és egy meghatározott irodalmi forma részeiként sem foghatók fel (pl. a bénát négyen viszik, akik a kibontott te- tőn keresztül eresztik le a hordágyat: Mk 2,4, a jerikói vak neve Bartimeus: Mk 10,46). Egy-egy esemény vagy mondás történeti vizsgálatánál természetesen arra kell tőre- kedni, hogy lehetőleg több kritériumot alkalmazzunk és minden kedvező jelzést figyelem- be vegyünk. A kritériumokat azonban nem szabad kizárólagos értelemben használni, va- gyis az általuk nem igazolható evangéliumi anyagot nem szabad azonnal az ősegyház alko- tásának tekinteni. A nem igazolhatóság még nem szükségképpen jelenti a meg nem tör- téntséget. Egy-egy szöveg kizárólagosan ősegyházi eredetét csakis megfelelő érvek alapján lehet állítani. Fontos tudatosítani, hogy nemcsak a történetiség igényli a bizonyítást, hanem az ellenkezője is.18 2. A kutatás állása a) Jézus működésének alapvetői mozzanatai A fentebb ismertetett kritériumok alkalmazása által az evangéliumi anyag jelentős részénél valószínűsíteni vagy igazolni lehet a történetiséget. A most következő pontban a kritériumok általi történeti vizsgálódás biztosnak tekinthető eredményeinek figyelembevé- telével Jézus működésének alapvető mozzanatait kívánjuk összefoglalni. Mindenekelőtt a nyilvános működés fő vonalait vázoljuk fel.. Jézus Galileában kezdte meg a tevékenységét, amely először egyértelmű tetszésre talált a nép körében. A kezdeti lelkesedést azonban ké- sőbb fokozatos értetlenség váltotta fel. Jézus életútja Jeruzsálemben fejeződött be: össze- ütközésbe került a vezetőkkel, akik a római helytartónál elérték a halálos ítélet meghoza- tálát és végrehajtását. A nyilvános működés mibenlétét tekintve legelőször is a tanítást kell kiemelnünk. Általánosan elismert tény, hogy Jézus vándortanítóként működött, és elsősorban Isten or- szágának eljöveteléről beszélt. Tanításában sajátos formákat és kifejezéseket használt. Mondanivalóját gyakran az ״Amen” szóval vezette be, vagyis azzal a formulával, amelyet egyébként egy-egy ima vagy beszéd végén — helyeslés vagy megerősítés céljából - válasz- ként mondott a hallgatóság. Istenhez az ״Abba” megszólítással fordult (vö. Mk 14,36), 18 Vö I ATOURELLE, R.,/l Gesi/ atlraverso i vangeli, 269-270.; EGGER, W., Methodenlehre, 200. 40
