Teológia - Hittudományi Folyóirat 30. (1996)

1996 / 3-4. szám - Xeravits Géza: Dualisztikus értelmezés a qumrâni szövegekben

Különös jelentőséget nyer a szöveg azáltal, hogy a Lélek lebegésének igéjét a Ter 1,2-ből kölcsönzi (ott תפחרמ), szoros kapcsolatot vonva ezzel Istennek a teremtésben és az eszkhatonban megnyilvánuló cselekvése között. Az alázatosaknak és a léleknek egymás mellé rendeléséhez pedig vö. a Boldogságmondások irodalmi formájához tartozó textusok- ban fellelhető szókapcsolatot, az ítyy / ‘nwy nv-ot (vö. Ttxí0%o1 xco 7tve0|4ax1 - Mt 5,3).76

Liturgikus indíttatású szövegekben, elsődlegesen szentírási részleteket szabadon idézve, az Úrtól jövő, és a Messiást eltöltő Lelket állítják elénk. Az ״Áldások Szabályzata” (lQSb) mind a papi, mind a dávidi Messiáshoz77 hozzárendeli az isteni Lelket. Előbbi es tében az Ároni Áldást (Nm 6,24kk) parafrazeálva írja: wyhwnnkh brwh qwds, ״Legyen kö- nyörületes (ti. Yahwe) irántad szent Lelke által” (col.ii.24), utóbbiról pedig úgy beszél, mint akin az Úr lelkének íz 11 által említett eszkhatologikus adományai nyugszanak (nv d ‘t wyr’t ’1 - col.v.2578). A világi Messiás -megnevezése itt ‘a Közösség Fejedelme’, ncey’ h‘dh (v.20)79- oly mértékben bírja ezt a Lelket, hogy szinte az cselekszik benne és általa, amint Izajásnál olvasható:

ה[כא]ש[י ינודא םורל םלוע ... התיכ]הו [םימע זעב הכ[יפ] הכעבשב בירחת ץרא חורבו הכיתפש תימת םי[עשר80

E]m[eljen téjged az Úr örök magasságokba ... hogy meg[verd a népeked] szájad erejével, elpusztítsad vessződdel a földet,

ajkadnak leheletével (szó szerint ‘leikével’) megöld a gonosz[okát.

A léleknek és a Messiásnak kapcsolatát illetően még egy - sajnos, épp a lényeges helyen töredékes- szöveget kell idéznünk, ahol ugyancsak Izajás 11 szellemét szem előtt

76 ld. pl. 1QH vi.14 (Puech számozása). Akin megnyugszik Isten Lelke, az képes ״alázatos lelkűvé” válni -bizonyos értelemben ez a Közösséghez való tartozás kritériuma is (1QS iii.8, iv.3).

77 A Közösségben -legalábbis a ,.nagy szövegek” végső redakciója szintjének teológiai fejlettségén- két Messiás eljövetelét várták, egy papiét (msy-'nvn), és egy világiét (msy ycert,• m dwd). Éppúgy, ahogy a Közösség veze- tésében papi predominancia érvényesült, a dávidi Messiást is az ároninak alárendelve képzelték el (vö. lQSa). A tanítás biblikus gyökereinek megértéséhez nyújt segítséget J.R. Villalón, Sources vétéro-testamentaires de la doctrine qumranienne des deux Messies, Revue de Qumrän 29 (1972), pp.53-63. Qurnrän messianisztikus el- képzelésének fejlődését tekinti át J. Starcky igen szuggesztív cikke: Les quatre étapes du messianisme ä Qumran, Revue Biblique 70 (1963), pp.481-505, a vonatkozó kutatási eredmények újraértékelésének kísérlete: M.G. Abegg, The Messiah at Qumran: Are We Still Seeing Double?, Dead Sea Discoveries 2 (1995), pp.125- 144.

78 A kiadó, J. T. Milik a megelőző hiányt, kapcsolódva az izajási szöveghez, mint [ in nv •']/! wgbwrwt ‘wlm tölti ki. A szövegeket, a vonatkozó diszkusszióval ld. Barthélemy-Milik, op.cil. in note 51, pp.118-130.

79 A ‘fejedelem’ megnevezést a bizonyos körök által (pl. Rabbi Aqiba) messiásnak tartott Bar Kokhba is magára alkalmazta, pénzeinek feliratain. Igen érdekesek azok a Wadi Murabba‘atban talált szerződési okmányok, amelyek a Bar Kokhba-felkelés alatt íródtak, és ahol őt mint ncey’ycer’l nevezik meg (Mur 24 B3, C3, D3, E2k stb - P. Benoit-J.T. Milik-R. de Vaus, Les Groltcs de Murabba'dt (Discoveries in the Judaean Desert II), Ox- ford, 1961, pp. 122-134.

80 lQSb v.23k.

= 74 =