Teológia - Hittudományi Folyóirat 30. (1996)
1996 / 3-4. szám - Vanyó László: Szent Ágoston krisztológiájának lehetséges forrásai (II. rész)
ton a De Gestis Pelagii c. művét. 420 körül levelet váltott Aranyszájú Szent János utódával, Attikosz pátriárkával is, ugyancsak a pelagiánusok ügyében. Az újonnan felfedezett törté- nelmi körülményeket a legtöbb Ágoston-kutató azonban inkább csak a pelagiánus-vita tör- ténelmi adatainak a pontosítására használta fel, nem sokat törődve azzal, hogy mindez más megvilágításba helyezi a hippoi püspök alakját, aki sokkal élénkebb kapcsolatban állt a ke- leti episcopatussal, mint eddig véltük. Sajátos körülményre világít rá J.-P. Bouchot egy Ágoston által idézett, illetve felhasznált Aranyszájú Szent János beszéddel kapcsolatban.9 * 11 Ez a beszéd az ״Ad neophytos”, az újon- nan megkeresztelneknek mondott homilia, amelynek latin fordítása a középkorban is jól ismert volt. A 15. századi kiadások azonban nem tudtak variánsokról. Majd a 17. század utáni nyomtatott kiadásokban kezdtek feltűnni a különféle szövegváltozatok. Ezeket a vál- tozatokat azonban csak a kiadók szövegjavításainak tekintették, kodikológiai alapok nél- kül. Ez a helyzet megváltozott a homiliariumok kutatása nyomán. Az ״Ad neophytos” homiliából Eclanumi Julianus is hosszabb részt idézett az Ad Turbantium c. munkájában. Ugyanerre a beszédre hivatkozott vele szemben Szent Ágoston is. 1° A homilia része lett az ún. ״Aranyszájú Szent János 38 homiliája” c. latin gyűjteménynek, amely számos kéziratban maradt fenn. A homilia-gyűjteményt ismerte és használta Szent Ágoston is. Ám különös módon az ״Ad neophytos"-homilia szövege két kéziratban11 eltér a többitől, ez a felfedezés indította el a kutatást. Ez az a latin szöveg, amelyet Ágoston a Julianuszal folytatott vitában használt, sőt a fordítást ő maga készítet- te. Ez a gyűjtemény tartalmazza Aranyszájú Szent János Olympiashoz írt levelének latin fordítását is.12 Ezek a homilia-gyűjtemények az 5. század közepe táján keletkeztek. Ágoston a Contra Iulianumban először minden további nélkül kiírta az Aranyszájú Szent János homilia sző- vegét úgy, ahogyan az Ad Turbantium-ban találta, azaz Eclanumi Julianus verzióját, amely a 38 homilia-gyűjteményének régi latin szövegével egyezik.13 A folytatásban azonban Ágoston már kérdéseket vet fel az idézett fordítással kapcsolatban: ״János tehát a nagyob- bakkal, - akiknek saját bűneik nyernek bocsánatot a keresztségben -, hasonlítva össze őket (a gyermekeket), azt mondja, hogy nekik nincsenek bűneik (non habere peccata), nem pe- dig úgy, ahogyan te idézted szavait, ״nem szennyezte be őket a bűn”, miközben ezen azt akarod érteni, hogy nem szennyezte be őket az első ember bűne. Ezt azonban nem neked, hanem a fordítónak tulajdonítom: bár más kódexekben, amelyekben ugyanezt a fordítást találjuk meg, nem ״bűn”, hanem ״bűnök” olvashatók. Ezért csodálom, hogy közületek va- laki nem akarta inkább az egyes számot írni, hogy arra az egyre legyen értendő, akiről az apostol mondja: ״Mert egy miatt van az ítélet a kárhozatra, a kegyelem azonban a sok bűn mi- att a megigazulásra”(Róm 5,16). Itt bizony egy van, s nem akart mást érteni, csakis a bűnt, amelyről ti nem akarjátok hinni, hogy beszennyezi a gyermekeket, nehogy azt értsétek, amit János mond, hogy nincsenek saját bűneik, vagy, mint ugyanez a fordítás mondja más kódexekben ״bűnökkel”, hanem inkább akarjátok azt mondani, ״nem szennyeződtek be a bűntől”, hogy az első ember egy bűne jusson eszünkbe. Ne vergődjünk azonban a feltété9 Version inedite du sermon ,Ad neophytos” de S. Jean Chrysostome, utilisée par S. Augustin, Rev. d.E Aug., 1971, XVII, 1-2, 27-41. 1» Contra Julianum, I,VI,22 és 26. PL 44;655-56; 658. 11 Paris, B. N. lat .10593 fol 10-17, VI. sz. m vége; Paris, Arsenal 175,12. sz. 12 Ez az Epistola 3. 13 Contr. Julianum, I,VI,21. PL 44:654-656. 39 =
