Teológia - Hittudományi Folyóirat 30. (1996)
1996 / 3-4. szám - Rózsa Huba: A messiási eszme kérdése a mai biblikus kutatásban
kialakulásában alapvető indítást adott a Nátán prófécia, és meghatározó szerepe felismerhető a bibliai szövegekben. b) Izrael üdvtörténeti tapasztalatai a királyságról és a fogság élménye A messiási eszme kibontakozásában döntő tényező a Kr. e. 586-ban bekövetkezett nemzeti katasztrófa élménye. Megszűnt Júda királysága, megsemmisült Jeruzsálem és a templom, Júda népességének minőségileg jelentősebb részét a hódítók Babilonba depor- tálták. A dávidi dinasztia uralmának helyreállítására, egy rövid időszakot kivéve (Zerubbábel), többé nem tápláltak reményt. A királyság idejéből viszont megvoltak a Dávid házának fennmaradására vonatkozó isteni ígéretek és prófétai kijelentések, a ki- rályeszme, amely szerint a dávidi királyság JHWH üdvözítő akaratának eszköze. Júda pusztulása és a fogság többet jelentettek politikai katasztrófánál. A súlyos meg- próbáltatások és szenvedések egyúttal kiváltották a hit krízisét is. A megélt események együttjártak azzal a felismeréssel, hogy mindezek jogos büntetésként érték Izrael népét. Beteljesedett a fogság előtti próféták figyelmeztetése, akik ismételten felhívták a nép fi- gyeimét a JHWH elleni hűtlenségre, szavuk azonban nem talált meghallgatásra. Most felmerült az aggódó kérdés, vajon JHWH végérvényesen elvetette-e népét, és felmond- ta a szövetségét azzal, hogy visszavette adományait, az országot, a királyságot és temp- lomát? Izraelnek a nehéz körülmények között is sikerült megőrizni a reményt, hogy JHWH nem vetette el népét, hanem megújítja azt, és a megújult Izraelnek üdvösséges jövőt készít. A prófétai igehirdetés indítására visszanyúltak a múlt nagy üdvtörténeti ta- pasztalataihoz, s azokból merítve, de már új, végidőbeli távlatokba helyezve rajzolták meg a JHWH adományozta új kezdetet: új kivonulás, új honfoglalás, új szövetség, Sión új kiválasztása, új királyság képében. E képekben gazdagon felvázolt üdvösséges jövő re- ménye ragadta ki Izraelt a nemzeti katasztrófa által kiváltott kétségbeeséstől és hitkrízisből.25 szövegben nyelvezetében és terminológiájában fogsági, ill. a késő fogsági idő nyelvezete és teminológiája ismerhető fel. A 2 Sám 7 teljes egészében a deuteronomisztikus eredetű. A két zsoltár nem más mint a deuteronomisztikus eredetű Nátán jövendölés poetikus interpretációja, s csak deuteronomisztikus teológia továbbértelmezéseként értelmezhető. Radikális álláspontjával szemben WASCHKE, E. J., Das Verhältnis, 157-179 véleményét kell elfogadni, aki szintén megvizsgálta a három szöveg összefüggését és elutasítja, hogy a Dávid-hagyomány és a Nátán jövendölés kizárólag a deuteronomisztikus teológia képzete, továbbá azt is, hogy a két zsoltár a 2 Sám 7 poetikus megjelenítése. A 2 Sám 7 és a két zsoltár kapcsolatát vizsgál- va elfogadja ugyan a deuteronomisztikus redakció jelenlétét a 2 Sám 7-ben és a két zsoltár jelenlegi forrná- jának fogsági eredetét, ugyanakkor mindhárom szöveg hátterében más-más önálló fogság előtti időszakra visszamenő hagyományt állapít meg. A Zsolt 89 nem függ a 2 Sám 7-től, mert a királyideológia eltérő ha- gyományirányát képviseli. A Zsolt 89 a Dávid szövetség (tyrb)és a “felkent-felkenés” (jyvm jvm) fogalmát kapcsolja össze a dinasztiának adott ígérettel, míg ez a Nátán jövendölésből hiányzik, s ehelyett a frigylá- da-hagyományt és a templomépítést köti össze az ígérettel. A Zsolt 139 helyzete bonyolultabb, mert tematikusán a frigyláda és a dinasztia fennmaradásának ígéretét tartalmazza, amelyek megfelelnek a 2 Sám 6. ás 7. fejezetnek. Mégsem lehet azonban egyszerűen azt mondani, hogy a zsoltár a Nátán jövendöléstől függene és a deuteronomisztikus teológia Dávid és Sión témájának poetikus megjelenítése, s egészében deuteronomisztikus alkotás lenne. Inkább egy ősibb dalt dolgoztak át a deuteronomisztikus te- ológia értelmében. 25 BALTZER, K., Das Ende des Staates Juda und Messias-Frage: Studien zur Theologie der alttestamentlichen Überlieferungen, emlékkönyv von Rad, G., tiszteletére, Rendtorff, R és Koch, K szerk., Neukirchen-Vluyn 1961, 33-43: Studien zum Messiasbild im Alten Testament, Struppe, U., szerk., SBAB 6, Stuttgart 1989, 231-242, - CAZELLES, H., Le Messie de la Bible, Párizs 1978, 126-136, 28
