Teológia - Hittudományi Folyóirat 30. (1996)
1996 / 3-4. szám - Rózsa Huba: A messiási eszme kérdése a mai biblikus kutatásban
A messiási eszme a fogság idejétől kiindulva része lett Izrael üdvös jövőbe vetett re- ményeinek, és a dávidi királysággal megélt pozitív és negatív üdvtörténeti tapasztalata- iból merített. Dávid és dinasztiája JHWH választottja, az üdvösség letéteményese, Izra- el jólétének és szabadulásának biztosítéka. Izrael az új körülmények között is megőrizte azt a szilárd meggyőződést, hogy JHWH Dávidnak adott ígéretét a királyi ház fennma- radására nem vonta vissza, és az akkor is érvényes marad, ha a fogsággal beállt törté- nelmi viszonyok ennek emberileg ellentmondani látszanak. A JHWH adományozta üd- vös jövő fogja meghozni az ígéret valóra válását. Dávid házának új uralmához már nem tapadnak a múlt gyengeségei, az igazságtalanság, a hatalom visszaélései és az erőszak megnyilvánulásának különböző formái. Ezek közé tartoznak az ókori Kelet nagybirodal- mainak hódításaival járó háborúk tapasztalatai. Megszűnik az ellenséges nagybirodal- maknak való kiszolgáltatottság is, ahogyan azt Izrael Asszíriával és főleg Kr. e. 586-ban Babilonnal kapcsolatban megélte. Az eljövendő királyság a jelen történelem emberi gyengeségektől terhelt viszonyainak lesz ellenképe. Azt a rendíthetetlen hívő reményt juttatja kifejezésre, hogy a világ minden látszat ellenére megváltozik. A messiási király- ság JHWH egyetemes, minden átfogó, végidőbeli képviselője lesz. Kiteljesednek benne a Dávid házához mint JHWH akaraténak letéteményeséhez fűzött várakozások is: a király az isteni jog és igazságosság védnöke, a szegények védelmezője, a nép embere, a béke, megbékélés és áldás szerzője. A fogság előtti időben a királyi meghatalmazáshoz hoz- zátartozott az a hatalom, hogy megvédje népét az ellenségektől, most viszont az eljövendő király a hatalom eszköze nélkül lesz JHWH uralmának képviselője, véget vet a történelemben megnyilvánuló erőszaknak, anélkül, hogy maga is az erőszak alkalma- zásához nyúlna.26 A messiási eszme olyan korban teljesedik ki, amikor a királyság intézménye már nem volt Izrael életformája, de a dávidi királysággal kapcsolatban korábban elhangzott iste- ni ígéretek és a királysággal szerzett üdvtörténeti tapasztalatok alkalmasak voltak arra, hogy segítségükkel bepillantsanak Isten szándékaiba és újrafogalmazzák a jövőt. c) A messiási eszme mint reinterpretáció A messiási eszme kialakulásában a harmadik fontos tényező az újraértelmezés. A mai biblikus kutatás meggyőződése, hogy az Ószövetség messiási szövegeit s velük együtt a messiási eszme kialakulását egy értelmező folyamat eredményének kell tekinteni, amelynek során a jeruzsálemi királyeszme a fogság alatti és fogság utáni időben az egye- temes végidőbeli üdvösségvárás horizontjára került. Azt a módot, ahogyan Izrael a fog- ság alatti-utáni időben visszanyúlt az ősi királyeszme elemeihez vagy a Dávid házáról el- hangzott isteni kijelentésekhez, a biblikus tudomány nyelvén reinterpretációnak (újraér- telmezés), az angolszász vagy a francia nyelvterület szóhasználatát követve pedig rereading- ill. relecture-nek nevezzük. 26 KELLERMANN, U., Messias und Gesetz. Grundlinien einer alttestamentlichen Heilserwartung. Eine traditionsgeschichtliche Einführung, BSt 61, Neukirchen-Vluyn 1971, 37-57, - ZENGER, E., Jesus von Nazaret und die messianischen Hoffnungen des alttestamentlichen Israel: Christologische Schwerpunkte, Kasper, W., szerk., Düsseldorf 1980, 37-78, 49-51.56-62.: Studien zum Messisbild im Alten Testament, Struppe, U., szerk., SBAB 6, Stuttgart 1989, 23-66.36-38.44-50; - SCHWANTES, M., Das Recht der Armen, Frankfurt 1977, 182-197=Der Messias und die Armen címmel: Studien zum Messiasbild, Struppe, U. szerk., SBAB 6, Stuttgart 1989, 271-290.-------- 29
