Teológia - Hittudományi Folyóirat 30. (1996)
1996 / 3-4. szám - Rózsa Huba: A messiási eszme kérdése a mai biblikus kutatásban
li jövőre is tekint. A Deuteronomisztikus Történeti Mű eredete visszamegy a királyság korára, tehát a fogság előtti időre, de kidolgozása és kánoni formájának kialakulása a fogság alatti és utáni időszakban történt.20 21 Olyan korban ismétli meg a dinasztia fenn- maradásáról szóló isteni ígéretet (1 Kir 2,4; 8,25; 9,5), amikor a dávidi királyság tény- legesen megszűnt létezni. A deuteronomisztikus feldolgozás ezt csak abban a hitben te- hette, hogy a dinasztiának van jövője. A Nátán orákulumra való utalások összekapcsolódnak olyan kijelentések sorával, amelyekben Dávid az eszményi király, aki osztatlanul, egész szívvel JHWH útján járt és engedelmeskedett parancsainak. A deuteronomisztikus szerző hozzá méri Júda királya- it és ennek alapján mond ítéletet róluk (1 Kir 3,3; 5,17; 8,17 köv.; 9,4; 11,4.6.33.38; 14,8; 15,3.5.11; 2 Kir 14,3; 16,2; 18,3; 21,7; 22,2).21 A prófétai hagyományban többek között Izajás jövendölései az Immánuel-gyermek születéséről (íz 7,10-17) és a Dávid házából eredő eljövendő uralkodógyermekről (Íz 9,1-6) és az eszményi király uralmáról (íz 11,1-9) szintén a Nátán-jövendölés ismeretét feltételezik.22 Ugyanez a helyzet azokkal a próféciákkal is, amelyek a dávidi ház helyre- állításának reményét hirdetik a nagy prófétai gyűjteményekben (Jer 23,5-6; 33,14 köv.; Ez 34,23 köv.; 37,24-28). A babiloni fogság után Zerubbábel személyéhez fűződő, a templom felépítésével összefüggő reményeket is a 2 Sám 7,117־ táplálta. A Nátán jövendölés témáit tükrözik a zsoltárok is,23 24 különösen említésre méltó a Zsolt 89 (4-5.19-37.V.) és 132 (ll.v).24 Összegezve tehát elmondható, hogy a messiási eszme 20 A Deuteronomisztikus Történeti Mű keletkezésének korában a kutatók véleménye megoszlik. NOTH, M., s nyomában HOFFMAN, H. D., és VAN SETERS, J., ún. egy szerző-egy réteg-modell elmélete, továbbá a SMEND-iskola ún. réteg-modell elmélete fogsági vagy fogság utáni időben szerkesztett alkotásnak tartják, míg az ún. blokk és rétegmodell képviselői a Mű fogság előtti kiadásával számolnak, amelyet a fogság ide- jén redakciós blokkok ill. rétegek egészítenek ki. Ez utóbbi véleményt tekintjük irányadónak, bővebben lásd RÓZSA, H., Ószövetség keletkezése /., 285-292. 21 WEIPPERT, H., Die “deuteronombtischen” Beurteilungen der Könige von Israel und Juda und das Problem der Redaktion der Königsbücher, Bib 53 (1972) 301-339; - PROVAN, I. W., Hezekiah ant the Books of Kings, BZAW 172, Berlin-New York 1988, 91-130; - VEIJOLA, T, Die ewige Dynastie, 127-42, részletesen elemzi Sámuel könyvében a Dávid és Saul hagyományt, és megállapítja, hogy a királyság, s így Dávid értékelése a Deuteronomisztikus Történeti Műben többrétegű. Alaprétege (DtrG) kedvezően ítéli meg a királyságot és egy pozitív Dávid-teológiát tartalmaz. Dávid JHWH választottja, és ez dinasztiájának is szól. A királyi ház ősi hagyományát mintegy “kánoni” rangra emeli, és dinasztájának fennállását “örökre” biztosítottnak látja. A prófétai réteg (DtrP) a királyságot negatívan értékeli, Dávid személyét nem idealizálja, és hibáit is el- mondja. A nomista réteg (DtrN) bár a a királyság ellen polemizál, de Dávid személyét követendő példakép- nek mutatja be, mint aki egész szívvel követte JHWH törvényeit, s utódai is “mindörökre” élvezik JHWH kegyét. 22 SEYBOLD, K., Das davidische Königtum, 66-115; - VERMEYLEN, J., Du prophéte Isaie, i-xxxv, miroir d’un demi-millénaire d’expérience religieuse in Israel /., Párizs, 187-224. 23 A Nátán orákulum és zsoltárok összefüggését bővebben lásd. McKENZIE, J. L., The Dynastic Oracle, 187- 218; — CAQUOT, A., La prophétie de Nathan et ses echos lyriques, VTS 9 (1963) 213-224; — SARNA, N. M., Psalm 89: A Study in Inner Biblical Exegesis. Biblical and Other Studies, Altmann, A., szerk., Cambridge/Mass, 1963, 29-46; - DUMORT1ER, J.-B., Un rituel d’intronisation: le Ps Ixxxix 2-38, VT 22 (1972) 176-196; - CROSS, F. M., Canaanite Myth, 254-260; - WASCHKE, Das Verhältnis, 157-179 24 A 2 Sám 7 és a Zsolt 89 és 132 között fennálló hagyománytörténeti kapcsolat esetében a kérdés az, hogy a két zsoltár mennyiben függ a jövendöléstől. A választ megnehezíti az az adottság, hogy a Nátán jövendő- lés szövegének jelenlegi formája a deuteronomisztikus redakció munkája, és a két zsoltárban is felismerhető a deuteronomisztikus feldolgozás, amelynek kora a fogság ideje. A 2 Sám 7, a Zsolt 89 és 132 összefüggését vizsgálva VEIJOLA, T., Verheissung in der Krise. Studien zur Literatur und Theologie der Exilzeit anhand des 89. Psalmes, AASF B 220, Helsinki 1982, 47-91 arra a következtetésre jutott, hogy mindhárom 27
