Teológia - Hittudományi Folyóirat 29. (1995)
1995 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Congar, Yves - Mártonffy Marcell (ford.): Isten női arca
A görögök szerint tehát a Szentháromságot csupán anyagi párhuzam hozhatja összefüggésbe a családdal: az apával, az anyával és a fiúval. A párhuzamot a korszellem sugallta. Amikor Ágoston találkozott a képpel, elutasította mint hamis és Istenhez méltatlan elképzelést; de elfogadta azt a gondolatot, hogy Éva megformálása valamiképpen utal az eredetre, mely anélkül szavatolja az egylényegűséget, hogy megkövetelné a nemzés általi születést. Ágoston szerint a Szentlélek nem rendelkezik semmiféle női tulajdonsággal. Természetesen Aquinói Szent Tamás is rábukkan a család analógiájára. Nyomban fel is kelti érdeklődését, hiszen Ábel — már nem Szét—jól szemlélteti a Szentlélek származását „a Patre et Filio" (az Atyától és a Fiútól). A Fiút itt Éva jeleníti meg, a Szentlélek női vonásairól nem esik szó. „A Szentlélek közvetlenül ered az Atyától, amennyiben az övé, és közvetve, amennyiben a Fiúé; azt mondjuk tehát, hogy az Atyától származik a Fiú által. Miként Ábel is közvetetten Ádámtól származott, mivel ő volt az apja; közvetve pedig Évától, mivel ő volt az anyja, aki viszont Ádámból eredt. Bár a származás anyagi példája nem éppen alkalmas az isteni személy anyagtalan eredetének jellemzésére." Kortársaink némelyikét Tamás kritikus megjegyzése sem tántorította el attól, hogy a Szentháromságot családhoz hasonlítsa. ASzentlélek ekkor mintegy gyermekhez hasonló, a nőiséghez semmi köze. S most kanyarodjunk vissza Scheebenhez. Ádám, Éva, Krisztus, Egyház, Szentlélek „A kereszténység misztériumai" című könyvében Scheeben arra törekszik, hogy megalapozza a Szentlélek és a nő összefüggését. A görög egyházatyák ismerőjeként a következőkből indul ki: az embereknél a gyermek, mint az apa és az anya egyesülésének gyümölcse, a harmadik helyet foglalja el, míg Istenben a Fiú, közvetlenül és kizárólag az Atya gyümölcse lévén, második Személyként ered. A teremtésben kettősség nyilvánul meg, távolság uralkodik aktus és potencia, az aktív és a passzív elv között. Isten azonban tiszta aktus, termékeny Atya. Scheeben szerint a Szentlélek a szeretet köteléke Atya és Fiú között. Kettejük lényegi egységét fejezi ki, mivel szeretetük gyümölcse. A szerző eképp kapcsolatot fedez fel a harmadik Személy eredete és Éva, a nő teremtése között. Methodioszt idézve a következő arányosságot állítja fel: Ádám: Éva = Krisztus: Egyház/Szentlélek. „Dogmatikájában a Fiú származását Ádám, a Lélek származását pedig Éva teremtéséhez hasonlítja. Az emberi természetben a férfi Krisztus, a nő a Szentlélek megfelelője. Az üdvösség rendjében az Ádám-Éva kapcsolat Krisztus és az Egyház, vagyis a Lélek kapcsolatának felel meg: a Szentlélek a hívők lényegi egysége. Mint ismeretes, H. Doms arra tett kísérletet — Scheeben nyomán —, hogy Isten belső misztériumát a nemek különbségével és összetartozásával jellemezze. A férfi és a nő szimfonikus és dinamikus kettőssége és egysége a társadalomban és az Egyházban Krisztus és a Szentlélek cselekvő kölcsönösségét — kettősségét és egységét — tükrözi. Főként az Egyházról mondható el — de a társadalomra is áll —, hogy egyfajta Szentháromság előtti monoteizmus, illetve gyakorlati „krisztomoniz- mus", röviden: a Szentlélek és a róla szóló tanítás elhanyagolása következtében a patriarkális modell valósult meg: férfiuralom alakult ki. Az Egyház ezért kettős feladat előtt áll: a férfi és a női vonásokat egyszerre kell magára öltenie. Védelmeznie kell a nőiség értékeit, anélkül, hogy a nőket a bájosan passzív tulajdonságok háremébe zárná, hiszen arra várnak, hogy kitörhessenek végre, s hogy egyszerűen és hamisítatlanul személyként bánjanak velük. 221
