Teológia - Hittudományi Folyóirat 29. (1995)

1995 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Békés Gellért: Történelem - Gondviselés - Isten. Vályi-Nagy Ervin a történelem keresztény értelmezéséről

botrány, a pogányoknak oktalanság", de Krisztus híveinek „Isten ereje és bölcsessé­ge" (lKor 1,23-24). A mindenható Isten gondviselésébe vetett keresztény hit tehát a sztoikus felfo­gással szemben nem azt várja el az embertől, hogy tehetetlenül megadja magát sorsának és alárendelődjék a végzet hatalmának. De bizonyos „aktivistákkal" szem­ben arra sem indít, hogy csalódva a gondviselés „erőtlenségében", saját erejében bízva maga tegyen valamit, hogy kárpótolja az embert az „erőtlen" Isten tehetetlen­ségéért. Ha az alternatíva mindkét felét visszautasítjuk, nem marad más válaszunk, mint az, amit O. Weber a gondviselés krisztusi hitével kapcsolatban ír: „Keresz­ténynek lenni éppen azt jelenti, hogy el tudjuk viselni az események megmagyaráz- hatatlanságát" (80). Az „erőtlen" Krisztus ereje lélekben szabaddá és erőssé tesz a történeti rossz elviselésére. Isten gondviselő szeretetét ezért elsősorban nem maguk­ban a történeti eseményekben kell keresnünk, hanem abban kell hinnünk, hogy ő ezeken keresztül vezeti híveit üdvösségének országába. Ám ez a válasz minden hívő mélysége mellett is, úgy érzem, csak az egyik felét mondja el hitünk igazságának. Isten ugyanis nem csak megváltónk és üdvözítőnk Krisztusban, aki erőt ad arra, hogy helyt álljunk a történeti események értelmetlen társadalmi és erkölcsi zűrzavarában, hanem Ura is a történelmi folyamatnak. Ha tehát mindenható erejével nem rontja le a gonoszság hatalmát és nem akadályozza meg az ember által művelt rosszat, azt csak azért nem teszi, mert nem bábszínháznak teremtette világunkat, hanem a szabad emberi cselekvés színterének. Arra vagyunk hivatva, hogy felismerjük Isten embert szerető jóságát és üdvözítő akaratát, s erő­inkhez mérten küzdjünk is, hogy szándéka valóra váljon. S ha vargabetűkkel is, de az a szándék megvalósul, mert a mindenható Isten, a történelem Ura a rosszat is jóra tudja fordítani. Keresztény ember ezért nem csak arra hivatott, hogy a rosszat mint Krisztus a kereszthalált, elviselje, hanem arra is, hogy a feltámadt Krisztusnak az evangéliumi metanoia-ban megnyilvánuló erejével a Lélek által bensejében megújul­va, Isten szabad gyermekeként meg is tegye, amit a történelmi folyamatban gond­viselő szeretete követelményének ismert fel. S akkor imádsága is csak ez lehet: "Istenem, adj benső erőt ahhoz, hogy elviseljem, amin nem tudok változtatni. Adj bátorságot ahhoz, hogy megváltoztassam, amire képes vagyok. Végül adj bölcsességet, hogy különböztetni tudjak a kettő között." Szerkesztőségünk mindenekelőtt azokkal a kéziratokkal foglalkozik, melye­ket a közreműködő szerzők felkérésre írnak. Az önként jelentkezőktől kérjük, hogy tervezett írásaikat, illetőleg azok vázlatait a jelzett határidő előtt ÖT HÓNAPPAL szíveskedjenek a szerkesztőségbe eljuttatni. Beküldési határidők: — az 1. számhoz december 1-ig, — a 2. számhoz február 1-ig, — a 3. számhoz május 1-ig, — a 4. számhoz július 1-ig. A TEOLÓGIA folyóirat munkatársai a katolikus egyház tanításának keretein belül saját felfogásukat, nézeteiket fejtik ki, saját választott módszerüket alkal­mazzák. A közös hit egysége folyóiratunk számaiban a legitim sokszínűség harmóniájában kerül az Ólvasó elé. 15

Next

/
Thumbnails
Contents