Teológia - Hittudományi Folyóirat 29. (1995)
1995 / 2. szám - KÖRKÉP - Csikós Csaba: A maga képére és hasonlatosságára... - Az ember teremtése és elhivatottsága a Gen 1,26-28 tükrében
önmagunkat kell „bele-gondolni a világba". Mert nem kívülről, hanem belülről kell különbözni tőle: csak így hangolhatjuk az üdvösségre szívének lüktetését még dobbanása előtt. Hogy ez lehetetlen? Éppen az ellenkezője lehetetlen! Az, hogy Isten egyháza elszakadjon Isten világától, — amelyben élnie adatik. Jegyzetek: 1. Teológia 1994. február 13-18.0. — 2. A szakértői vélemények megjelentek a Theologischpraktische Quartalschrift 1994/4-es számában (337-382.0.). Beszámolónk erre a publikációra támaszkodik. —■ 3. „A bűnbánó komoly értelemben személy; bizonyosnak tudja azokat a tényeket, melyek igazolják első házasságának érvénytelenségét, csak éppen a bonyolult kánonjogi eljárás szempontjából nem tudja megadni azokat a bizonyítékokat, melyeket a legtöbb egyházi bíróság megkíván. Ha a hitvalló vagy a lelkipásztor vagy az egyházi tisztviselő úgy érzi, valóban ez a helyzet, akkor nem szabad megtagadni a belső fórum kínálta megoldást. Ha a szóban forgó személyek szilárd (második) házasságban élnek, biztosítani kell őket, hogy lelkiismeretükben Isten előtt érvényesnek tekinthetik házasságukat. A problémák elkerülése érdekében a későbbiek folyamán nem szükséges újra és újra feltárni ezen szituációjukat." Häring B.: Internal Forum Solution to Insoluble Marriage Cases, in: The Jurist 30 (1970), 25.o.). — 4. A keleti egyházak gyakorlatát vizsgáló következő tanulmányban a szerző, Ernst Chr. Suttner, a bécsi egyetem patrológia professzora idézi Th. Freudenbergemek a Tridenti zsinat vonatkozó határozataival kapcsolatos összegző megállapítását: " (a zsinati kánon) helyes értelmezése esetén — miként létrejöttének történetéből világosan kirajzolódik—lehetetlen kételkedni abban, hogy a zsinatnak nem állt szándékában beleszólni a keleti egyház jogi viszonyaiba, vagy éppenséggel ítéletet mondani azokról, hanem sokkal inkább gondosan arra törekedett, hogy elkerüljön mindent, ami ennek akár csak a gyanúját is kelthette volna" (Th. Freudenberger: Das Konzil von Trient und das Ehescheidungsrecht der Ostkirche, in: Wegzeichen (Festschrift Biedermann), Würzburg 1971,149-187, idézet: 187.0.). A 2. Vatikáni zsinat pedig kifejezetten így fogalmaz: „... semmit sem árt az egyház egységének a hagyományok és szokások bizonyos különbsége, sőt az egyház nagyobb dicsőségére válik és nem csekély mértékben segít küldetésének teljesítésében. A zsinat tehát el akar oszlatni minden kétséget és kijelenti, hogy a keleti egyházak—nem feledve az egész egyházra kötelező egységet — saját egyházfegyelmük szerint kormányozhatják magukat, hiszen ez felel meg jobban híveik adottságainak és ez szolgálja alkalmasabban a lelkek javát." (Unitatis redintegratio 16.) Gáspár Csaba László Csikós Csaba A MAGA KÉPÉRE ÉS HASONLATOSSÁGÁRA... Az ember teremtése és elhivatottsága a Gén 1,26-28 tükrében 26Isten újra szólt: „Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. Ők uralkodjanak a tenger halai, az ég madarai, a háziállatok, a mezei vadak és az összes csúszómászó fölött, amely a földön mozog." 27lsten megteremtette az embert, saját képmására alkotta, férfinak és nőnek teremtette. 28Isten megáldotta őket, Isten szólt hozzájuk: „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat fölött, amely a földön mozog." A papi hagyományréteg (P) teremtéstörténete (hexaémeron) bármennyire is Istenről, Isten dicsőségéről, a teremtésben megnyilvánuló kegyelmi adományairól szól (azaz teocentrikus), végső soron mégis mindvégig az emberre irányul és az ember méltóságát állítja elénk. A teremtő erejű isteni szó nyomán kibontakozó 109
