Teológia - Hittudományi Folyóirat 28. (1994)
1994 / 1. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Bánhegyi B. Miksa (ford.): Az egyházmegye az emberek szolgálatában. Hans Pfügl interjúja dr. Frank Zak nyugalmazott Sankt Pölten-i megyéspüspökkel
TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK AZ EGYHÁZMEGYE AZ EMBEREK SZOLGÁLATÁBAN Hans Pflügl interjúja dr. Franz Zak nyugalmazott Sankt Pölten-i megyéspüspökkel Mérföldkő volt az egyházmegye történetében az 1972-es egyházmegyei szinódus. Azon határozták meg a mai pasztoráció alapvető irányvonalait. Már az előkészítés fázisában 120 pap és 370 világi működött közre. A plébániákról 4000 állásfoglalás érkezett. Ezt követően 1972 áprilisától novemberéig 243 résztvevővel ülésezett a szinódus három ülésszakon. A zsinat után húsz évvel dr. Franz Zak megyéspüspökkel tekintettünk vissza erre az eseményre. HP: Püspök Úr, az egyházmegyei szinódus egyházmegyénk történetében mélyreható esemény volt, ennek során jelölték ki a lelkipásztorkodás irányát. FZ: Már a II. Vatikáni zsinat kijelölte az irányt a lelkipásztorkodás területén. Ott azonban az egész egyházról volt szó. A mi feladatunk az volt, hogy átültessük azt egyházmegyénkbe. Már a szinódus meghirdetésének igen pozitív fogadtatása volt. De még sok előkészítő munkára volt szükség, amit elsődlegesen a szinódus promótora, dr. Alois Stöger segédpüspök végzett el. HP: Ezúttal elkötelezett módon vettek részt a világiak is mind az előkészítésben, mind pedig magán a szinóduson. Százak működtek közre aktívan a munkában. FZ: Az előző szinóduson, 1961-ben, csupán hét világi küldött volt. Ezúttal majdnem annyian voltak, mint a papok. A súlypontnak ez az áthelyezése is mutatja már, hogy új szemlélet tört be az egyházról alkotott felfogásba. Mégpedig az, hogy az egyház az összes hívő embernek a közössége. HP: Mi volt a szinódusnak az elsődleges célja? FZ: Alkalmazni akartuk egyházmegyénkre mindazt, amit a Zsinat az összegyházra nézve határozott. Hiszen a Zsinat úgy beszél az egyházmegyéről mint részegyházról, amelynek az összegyházat kell megjelenítenie. HP: A szinódus jelmondata így hangzott: A St. Pölten-i egyházmegye a mai emberek szolgálatában. FZ:Az Egyetemes zsinat új szempont szerint határozta meg az egyházat: az üdvösség jele és eszköze. Az üdvösség Isten legbensőbb kapcsolata az emberrel s az embereké egymással. így látja a II. Vatikáni zsinat. S ebben tulajdonképpen Isten népének a com- munióját, közösségét helyezték az előtérbe. A hierarchikus struktúra ma abban áll, hogy szolgálatként értelmezett hivatalok vannak. A Zsinat kifejezetten „ministerium"-ról beszél. A pap, a püspök vagy a pápa szolgálata a hívők közösségének a szolgálata; nem állnak az egyház fölött, hanem benne vannak Isten népében. HP: Húsz év telt el az egyházmegyei szinódus óta. Gyökeret tudtak verni a határozatai? FZ: Meg vagyok győződve arról, hogy a határozatokat egészükben még nem hajtot45